Friedrich August Stüler

német építész és építészeti író, az MTA székházának tervezője
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 27.

Friedrich August Stüler (Mühlhausen, Türingia, 1800. január 28.Berlin, 1865. március 18.) német építész és építészeti író, a Magyar Tudományos Akadémia székházának tervezője.

Friedrich August Stüler

Született1800. január 28.
Mühlhausen
Elhunyt1865. március 18. (65 évesen)
Berlin
SírhelyDorotheenstadti temető
Gyermekei
  • Arnold Stüler
  • Hermann Stüler
  • Franz Stüler
  • Marie Stüler
  • Therese Stüler
MűködéseBerlin
Munkái
Jelentős épületeiBerlini új zsinagóga, Magyar Tudományos Akadémia
Díjai
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich August Stüler témájú médiaállományokat.


Életpályája

szerkesztés

1818-tól Berlinben járt egyetemre, Karl Friedrich Schinkel tanítványa volt. 1829-ben és 1830-ban barátjával Eduard Knoblauch-hal beutazta Franciaországot és Olaszországot, majd Heinrich Strack-kal közösen Oroszországot. 1832-ben udvari építészeti felügyelő ill. az új berlini városi kastély építési vezetője volt.

1837-ben elkészítette a szentpétervári Téli Palota újjáépítéséhez a terveket, de mivel I. Miklós cár nem a Stüler által tervezett és új neoreneszánsz stílust választotta, hanem az eredeti barokk kastélyt építtette újra, ezek soha nem kerültek megvalósításra.

IV. Frigyes Vilmos trónra lépésével hatalmas mértékben megnőttek lehetőségei, 1842-ben kinevezték királyi építésznek. A berlini építészegylet alapítója is egyben. Ekkor kezdhette el építeni fő művét, a berlini Neues Museumot. Stüler az egyházi építmények kialakításában hajlott a IV. Frigyes Vilmos elképzeléseinek a megvalósítására, aki olaszországi utazása során tanulmányozta az ottani építészetet, és egyfajta porosz árkádiát szeretett volna létrehozni az ókor és a reneszánsz formavilág felhasználásával.

A potsdami béketemplom a római Santa Maria in Cosmedin-templom kampanillájának mintájára készült. Ludwig Persius halála után Stüler vette át a potsdami béketemplom építési vezetését. Királyi megbízójával, IV. Frigyes Vilmossal 1858/59 telén újra beutazta Olaszországot és az ott látott középkori építmények valamint a quattrocento stílusa mély benyomást tettek rá.

Az itáliai élményeit szabadon kombinálta és ezek több berlini templom építésénél érvényesültek, többek között a Jakab-templomnál az Oránia utcában.

A Magyar Tudományos Akadémia épületére kiírt tervpályázat nyertes neoreneszánsz terve az ő nevéhez fűz��dik. (Az 1862 és 1865 közötti kivitelezési munkákat Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal irányította.)

Képgaléria

szerkesztés

Egyéb műveinek jegyzéke

szerkesztés