Francesco Maria Grimaldi

itáliai jezsuita matematikus, fizikus, csillagász
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 22.

Francesco Maria Grimaldi (Bologna, 1618. április 2. – Bologna, 1663. december 28.) itáliai jezsuita matematikus, fizikus, csillagász.

Francesco Maria Grimaldi
Született1618. április 2.[1][2][3]
Bologna[4]
Elhunyt1663. december 28. (45 évesen)[1][2]
Bologna[4]
Foglalkozása
Iskolái
  • Ex chiesa e convento di Sant'Ignazio (1635–1638)
  • Bolognai Egyetem (1642–1647)
A Wikimédia Commons tartalmaz Francesco Maria Grimaldi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpálya

szerkesztés

1632. március 18-án lépett be a Jézus Társasága rendbe.

Tudós társával Giovanni Battista Ricciolival és Galileo Galileivel egy időben tanulmányozta a szabadesést.

20 évvel Isaac Newton előtt írta le, hogy a napsugarak egy prizmán történő áthaladás után színekre bomlanak.

Először figyelte meg a diffrakció jelenségét fényhullámok esetében. Diffrakció, azaz a hullámok elhajlása egy résen való áthaladást követően, vagy egy akadály élei körül fordul elő, ha az akadály mérete összemérhető a hullámhosszal. A hullámhossztól függően eltérült és újra találkozó hullámok interferálnak egymással, egyes tartományokban erősítik, máshol gyengítik egymást.

Fő műve a Ricciolival együtt szerkesztett Almagestum Novum, ami a Hold térképe. A holdbeli hegyek és tengerek nagy része ma is a Riccioli és Grimaldi által javasolt elnevezést viseli.

Kutatásainak összegzése halála után jelent meg Physicomathesis de Lumine, coloribus et Iride, aliisque annexis címen (Bologna, 1665).

  1. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  2. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  4. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Гримальди Франческо Мария, 2015. szeptember 28.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés