Fingal-barlang
A Fingal-barlang egy abráziós barlang Staffa szigetének déli partján;[2] a Belső-Hebridák egyik fő turisztikai nevezetessége. A víz felől jól látható bejáratú barlangot már a történelem előtti időkben is ismerték a környék lakói és a tengerészek. „Hivatalos” felfedezésének éve 1772: ekkor tette közzé első tudományos igényű leírását sir Joseph Banks természettudós.
| Fingal-barlang (An Uaimh Binn, Fingal's cave ) | |
 | |
| Bejárata | |
| Hossz | 69 m |
| Mélység | 80[1] m |
| Magasság | 20 m |
| Függőleges kiterjedés | 100 m |
| Tengerszint feletti magasság | 0 m |
| Ország |  Skócia |
| Földrajzi táj | Belső-Hebridák |
| Típus | abráziós |
| Elhelyezkedése | |
 Fingal-barlang
Pozíció Skócia térképén
| |
 é. sz. 56° 20′, ny. h. 6° 20′56.333333°N 6.333333°WKoordináták: é. sz. 56° 20′, ny. h. 6° 20′56.333333°N 6.333333°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fingal-barlang témájú médiaállományokat. | |
Nevének eredete
szerkesztésSir Joseph Banks nevezte el ma is ismert nevén Fingal morveni királyról, aki James Macpherson eposzában Osszián apja volt.[1]
Földtani környezete, kialakulása
szerkesztésStaffa tengerből kiemelkedő része egy paleocén időszaki bazalt lávaár, amit azonos összetételű tufaréteg fed le. A bazalt oszlopos elválású, az oszlopok három–nyolc-, a leggyakrabban hatszögűek.
Az abrázió (a hullámok pusztító munkája) a három–nyolc-, a leggyakrabban hatszöges, oszlopos elválású bazaltból körben a tengerparton látványos, úgynevezett bazaltorgonát alakított ki. A kisebb földtani törésvonalak mentén a hullámok összetördelték az oszlopokat, és a tenger hosszan behatolt a sziget belsejébe, miközben a lávaárat fedő tufaréteg épségben megőrződött. Így alakultak ki a sziget barlangjai; a Fingal mellett a Boat és a Mackinnon.[3]
Leírása
szerkesztésA barlang 69 m hosszú, a bejáratánál 13 m (20 m[2]) széles[3] és 20 m magas.[2] Csak apály idején látogatható, mert dagálykor bejárata a vízszint alá kerül. Az ilyenkor bentrekedteknek meg kell várniuk a következő apályt, hogy szárazon kijuthassanak. Mivel ilyenkor a napsugárzás nem jut közvetlenül a barlangba, azt a tengervízen átszűrődő fény sejtelmes kék színbe burkolja.[4]
Kulturális jelentősége
szerkesztésNeve nyelven skót gael nyelven Uamh-Binn azaz Dallam-barlang.[5] Ezt a nevet azért kapta, mert a sziklákon megtörő hullámoknak az üreg falairól többszörösen visszaverődő (és különösen vihardagály idején nagyon erős) hangja valósággal zenei hatást kelt. A hullámverés sajátos hangzása alapján komponálta Mendelssohnt Hebridák-nyitány c. művét (op. 26.), amelynek alcíme is ez (Fingal-barlang). Az 1829-ben írt nyitány divatba hozta a barlangot, amit már 1831-ben felkeresett a festő William Turner.[1] Néhány későbbi látogató:
- Viktória királynő
- Jules Verne: A francia író A zöld sugár című regényében leírta egy turistacsoport látogatását a Fingal-barlangban. A regény drámai csúcspontja a barlangban éjszakázó utazók, miközben kint egy orkán tombol. A regény első kiadása Léon Benett metszeteit tartalmazza, amelyek Fingal barlangját mutatják be.
- John Keats[5]
Képek
szerkesztés.jpg){kind=link}
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ Pallas: Bokor József (szerk.). Staffa, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2024. május 11.
- ↑ Révai: Révai nagy lexikona XVII. kötet (Sodoma–Tarján). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1925. 115. o.
- ↑ Jakucs: Jakucs László, 1993: Szerelmetes barlangjaim. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963 056545 5; p. 80–81.
- ↑ origo: origo: Ecsettel vont utazás: híres festők kedvenc helyei
