Wikipédia

Exner Győző

magyar sakkozó, költő, pedagógus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. november 16.

Exner Győző, később Regőczi (Beregszász, 1864. december 22. – Budapest, 1945. október 16.)[4] költő, pedagógus, sakkmester. Irodalmi publikációit Regőczi (Exner) Győző és Regőczi-Exner Győző néven is jegyzik, egyes sakkirodalmi művekben Victor Exner néven említik.

Exner Győző
Személyes adatok
Teljes névRegőczi (Exner) Győző
Születési dátum1864. december 22.
Születési helyBeregszász
Halálozási dátum1945. október 16. (80 évesen)
Halálozási helyBudapest
Állampolgárságmagyar
Versenyzői adatok
Címsakkmester[1]
Legmagasabb Élő-pontszám2604 (1895. február)[2]
Legmagasabb ranglista24. (1900. december)[3]

Életrajza

szerkesztés

1864. december 22-én született Kárpátalján, polgári családban. Apja Exner Nándor pénzügyi közigazgatási bíró, anyja Regőczi Huszár Irma (Mária). Bátyja Exner Kornél jogász, az 1921-ben megalakult Magyar Sakkszövetség elnöke volt 1924-ig.[5][6] Eredeti családneve Exner volt, melyet a névmagyarosítási kampány idején változtatott Regőczire.

Magyar-német szakos tanári diplomát szerzett. Budapestre költözött, majd a pozsonyi kereskedelmi akadémián a magyar és német nyelv és irodalom segédtanára. 1894-ben Székesfehérvárra nevezték ki a magyar és a német nyelv rendes tanárának,[7] majd 1910-ben a Győri Főreál gimnáziumba helyezték át.

Felesége Kicska Ilona Terézia volt. Három gyermeke született, közülük Emil, a legidősebb, híres mérnök, geodéta, a műszaki tudományok doktora lett, 1953-ban Kossuth-díjat is kapott.[8][9]

Regőczit Győrbe költözésük után nem sokkal, 1911-ben szélütés érte, munkaképtelen lett. Ettől kezdve – 1945. október 14-én orbánc miatt bekövetkezett haláláig – a család nehéz anyagi körülmények között élt.

Sakkozói életpályája

szerkesztés

Sakkszervezőként

szerkesztés

Testvérével Kornéllal együtt már fiatal korától nemcsak erős sakkjátékos volt, hanem sakkszervezőként is jelentős munkát végeztek. 1883 júliusában Budán, az akkor 19 éves Exner Győző és öccse, Kornél kezdeményezésére Exnerék családi házában megalakult az Erkel-sakktársaság,[10] amely vendégei között tisztelhette a szabadságharc egykori tábornokát Klapka Györgyöt is.[11] Az Erkel-sakktársaság 1889-ben beolvadt az akkor alakult Budai Sakkozó Társaságba,[12] amelynek alapszabályát Exner Győző készítette.[13] Az 1889. október 20-án megtartott közgyűlésen Exner Győzőt a Budai Sakkozó Társaság titkárává választották.[12] Székesfehérvárra költözése után megszervezi az ottani sakkéletet, és a Székesfehérvári Sakkozó Társaság első elnökévé választották.[14]

A Budai Sakkozó Társaság 1889-től adta ki hivatalos közlönyeként a Budapesti Sakkszemle című folyóiratot, amelynek szerkesztőségi tagja volt Exner Győző és Exner Kornél is.[15]

Az 1893–1897 között zajló „Első magyar távizeneti verseny” (levelezési sakkverseny) egyik résztvevője,[16] amelyen a holtversenyben az élen végző Charousek Rezső és Maróczy Géza mögött a harmadik helyen végzett.[17][18][19]

Az 1921-ben megalakult Magyar Sakkszövetségben elnöki tanácstag tisztséget kapott.[6]

Versenyeredményei

szerkesztés

1894-ben a 2–3. helyen végzett Pozsonyban,[20][21] 1898-ban Charousek Rezső és Maróczy Géza mögött 3. helyezést ért el Budapesten,[22] és ugyanebben az évben a 4–7. helyet szerzi meg Kölnben.[23] 1899-ben Maróczy Géza mögött második Budapesten,[24][25]

Az 1900-as évek első felének erős mesterei között tartják számon.[26] 1900-ban 4–5. Münchenben,[27][28] 1901-ben 4. helyen végzett Haarlemben,[29][30][31] és 1902-ben 9–11. volt Hannoverben.[32][21]

1905-ben 1. helyezést ért el Székesfehérváron, 1906-ban 6–7. Győrött, 1907-ben 7–9. Székesfehérvárott és 1911-ben 4–5. Győrött.[21] Ebben az évben éri agyvérzés, amelynek következtében részben megbénult, és ezt követően hosszú évekig nem versenyez. 1911-ben – már betegen – 15 győzelemig tartó párosmérkőzést játszott a kor egyik legerősebb magyar sakkozójával, Chalupetzky Ferenccel, amelyen Chalupetzky 15–13 arányú győzelmet aratott.[33]

Hosszú versenyzési szünet után 1924-ben részt vett a magyar bajnokságon, ahol a 14. helyen végzett.[34] 1925-ben Győrbött két versenyen is játszott, az elsőn holtversenyben Chalupetzky Ferenccel az 1–2. helyen végzett, a másikon a 3. helyet szerezte meg.[21]

Maróczy Géza gyakorló ellenfele, edzőpartnere volt.[35] Először 1894-ben játszottak egy négyjátszmás párosmérkőzést, amelyen Maróczy 3–1 (Exner szempontjából +0=2-2) arányban győzött.[36] 1899-ben hatjátszmás mérkőzésen Maróczy 4,5–1,5-re nyert.[37] 1901-ben négy játszmát váltottak Székesfehérváron, és az eredmény 3–1 lett Maróczy javára.[38]

Maróczyn kívül is több párosmérkőzést játszott kora erős sakkozóival. 1892-ben Adolf Albin román sakkmester ellen (aki később a világranglista 15. helyezettje is volt, és több megnyitási változat, például az Albin-ellencsel viseli a nevét) 4,5–4,5 arányú döntetlent ért el.[39] 1896-ban a már akkor top20-as, később hosszú időn keresztül a világranglista 6. helyén álló Charousek Rezsőtől 6,5–3,5,[40] 1897-ben 3,5–0,5 arányban vereséget szenvedett.[41]

1939-ben a Sakkszövetség, mint „a Budapesti Sakkozó Társaság egyik leglelkesebb fejlesztőjét, vezetőjét és kiváló eredményeket elért tagját” ezért, valamint „több mint 50 esztendőn át a magyar sakk-kultúra felvirágoztatására végzett munkásságáért” — tiszteletbeli mesteri címmel tüntette ki.[42]

Játékereje

szerkesztés

A historikus pontszámítást végző Chessmetrics oldalon két néven is szerepel. A több verseny alapján számoló Victor Exner profilban legmagasabb értékszáma 2604 volt, amit 1895. februárban ért el, ezzel akkor a világranglista 26. helyén állt. Legjobb helyezése a világranglistán a 24. volt 1900. decemberben.[43]

Szépirodalmi munkássága

szerkesztés

Vegyes tartalmú dolgozatai, költeményei és fordításai az Egyetemes Filológiai Közlönyben,[44] Tornaügy, Budapesti Sakkszemle. Magyar Nők Lapja, Urambátyám, Fővárosi Lapok, Pozsony-vidéki Lapok és Magyar Állam című lapokban jelentek meg.[45] A Magyar Sakkvilág 1943. szeptemberi számában is jelent meg cikke.[46]

Főbb munkái

szerkesztés
  • Költemények (Budapest, 1882)
  • Költemények (Budapest, 1884)
  • Eszmék, ötletek, gondolatok (Budapest, 1886)[47]
  • Egyszerűség és jó kedv (Budapest, 1888, költemények)[48]
  • Szépprózai dolgozatok (1899., kiadó: Márkus Samu)[49]
  • Réka gyásza (elbeszélő költemény) (1903)[50] A művet a Magyar Tudományos Akadémia 1901. évi pályázatán Nádasdy-díjjal jutalmazták.[51]
  • Szerelem könyve. (költemények, Székesfejérvár, 1896)[52]
  • A primadonnák harca, Győr, 1912.[53]
  • A föld ura (egyfelvonásos tragédia)[54]

Emlékezete

szerkesztés
  • 1946-ban emlékversenyt szerveztek tiszteletére.[55][56]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Az adott korban a mai nemzetközi nagymesternek felelt meg
  2. ↑ Career details: Victor Exner (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
  3. ↑ Chessmetrics Player Profile: Victor Exner (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
  4. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 1755/1945. folyószáma alatt.
  5. ↑ Exner Kornél dr.. sakk-magazin.hu. (Hozzáférés: 2015. június 28.)
  6. ↑ a b Alapszabály, Magyar Sakkszövetség. Magyar Sakkszövetség. (Hozzáférés: 2015. június 29.)[halott link]
  7. ↑ Barcza 168.o.
  8. ↑ Kossuth-díjasok listája. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. [2018. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 28.)
  9. ↑ Megemlékezés. fomi.hu (Geodézia és Kartográfia). [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  10. ↑ Barcza 180–181.o.
  11. ↑ Exner, Győző (1893). Klapka mint sakkjátszó. Budapesti Sakkszemle V. (7.). 
  12. ↑ a b Barcza 182.o.
  13. ↑ Cseh, István (1964. 12). Emlékezzünk Exner Győzőről. Magyar Sakkélet. 
  14. ↑ Évfordulós Fejér megyei személyiségek névsora 2014 – Exner Győző. old.vmk.hu. (Hozzáférés: 2015. június 28.)[halott link]
  15. ↑ Barcza 183.o.
  16. ↑ Barcza 189.o.
  17. ↑ Barcza 195.o.
  18. ↑ Bottlik Iván: Hungary national events (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation (ICCF)
  19. ↑ Fejtőverseny. Magyar Szó Online. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  20. ↑ Event details: Pressburg, 1894. chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  21. ↑ a b c d Name Index to Jeremy Gaige’s CHESS TOURNAMENT CROSSTABLES (angol nyelven). Anders Thulin, Malmö, 2005. december 10. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  22. ↑ Budapest, 1898. storiascacchi.altervista.org. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  23. ↑ Event details: Cologne, 1898. chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  24. ↑ Event details: Budapest, 1899. chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  25. ↑ Barcza2 89.o.
  26. ↑ Maestri ungharesi, Gli altri maestri 1900/40 (olasz nyelven). storiascacchi.altervista.org. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  27. ↑ Barcza2 130.o.
  28. ↑ Event details: Munich, 1900. chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  29. ↑ Barcza2 145.o.
  30. ↑ Haarlem, 1901 (1). edochess.ca. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  31. ↑ Haarlem 1901. 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
  32. ↑ Barcza2 181.o.
  33. ↑ Romantikus sakkjátszma. Székelyhon.ro, 2011. november 2. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  34. ↑ Gyor 1924. 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  35. ↑ Barcza2 79.o.
  36. ↑ Barcza2 29–32.o.
  37. ↑ Event details: Exner-Maróczy Match (Budapest), 1899. chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
  38. ↑ Barcza2 147–149.o.
  39. ↑ Event details: Albin-Exner Match (Budapest), 1892. chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
  40. ↑ Event details: Charousek-Exner Match (Budapest), 1896. chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
  41. ↑ Charousek-Exner, 1897. Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
  42. ↑ Cseh István (1964. december). „Emlékezzünk Exner Győzőről”. Magyar Sakkélet 14 (12), belső borító. o. 
  43. ↑ Career details: Victor Exner. chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
  44. ↑ Egyetemes Filológiai Közlöny – XI. évfolyam – 1887. tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  45. ↑ Exner Győző. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  46. ↑ Magyar Sakkvilág 1943. szeptember (A Magyar Sakkszövetség hivatalos lapja - XXVIII. évf. 9. szám). konyv.ker.eso.hu. (Hozzáférés: 2015. június 29.)[halott link]
  47. ↑ Horváth Ignácz: A magyar irodalom 1886-ban. yumpu.com. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  48. ↑ Egyszerűség és jókedv. Költemények.. books.google.hu. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  49. ↑ Termékleírás. vatera.org. [2015. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  50. ↑ Réka gyásza. bookline.sk. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  51. ↑ Budapesti Szemle 1873–1944 (31. évf. 113. köt., 313. sz. / 1903). matarka.hu. (Hozzáférés: 2015. június 29.)[halott link]
  52. ↑ Szerelem könyve. Erdélyi Múzeum. - (1897) 6. , p. 335-336. odrportal.hu. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  53. ↑ 1911-20/II. arcanum.hu. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  54. ↑ Bíró Zsuzsa: Jégünnepély. Liget Műhely Alapítvány – liget.org, 2010 (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  55. ↑ Regőczi Exner Győző Emlékverseny Győr, 1946. június 8-19.. Győr-Moson-Sopron megyei Sakkszövetség. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  56. ↑ BARCZA Gedeon - CHALUPETZKY Ferenc: Egykor és most. Két győri verseny válogatott játszmái. Első nemzeti verseny 1906. Regőczi Exner Győző-emlékverseny 1946.. axioart.com. (Hozzáférés: 2015. június 29.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Exner_Győző&oldid=25494935”