Wikipédia

Eduardo Chillida

spanyol labdarúgó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. július 27.

Eduardo Chillida (San Sebastián, 1924. január 10. – San Sebastián, 2002. augusztus 19.) spanyolországi baszk szobrász, akit monumentális absztrakt szobrai tettek híressé. 1985-ben elnyerte a szobrászati Wolf-díjat.

Eduardo Chillida
SzületettEduardo Chillida Juantegui
1924. január 10.[1][2][3][4][5]
Donostia-San Sebastián[6]
Elhunyt2002. augusztus 19. (78 évesen)[1][2][3][4][5]
Donostia-San Sebastián[7]
ÁlneveChillida Juantegui, Eduardo
Állampolgárságaspanyol[8]
HázastársaPilar Belzunce de Carlos[9]
GyermekeiEduardo Txillida Beltzuntze
SzüleiPedro Chillida
Foglalkozása
Iskolái
  • Madridi Complutense Egyetem
  • Technical University of Madrid
  • Superior Technical School of Architecture of Madrid
  • Círculo de Bellas Artes
Kitüntetései
  • Goslarer Kaiserring
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • honorary doctor of the University of Alicante
  • Prix Kandinsky (1960)
  • Wilhelm Lehmbruck Award (1966)
  • Gold Medal of Merit in the Fine Arts (1981)[10]
  • Művészeti Wolf-díj (1984)
  • Asztúria hercegnője művészeti díj (1987)
  • Tomás Francisco Prieto Prize (1990)
  • Praemium Imperiale (1991)[11]
  • Universal Basque Prize (1997)
  • Lan Onari (2000)
  • a Madridi Complutense Egyetem díszdoktora (2000)
  • medal of the Order of Constitutional Merit (2003)[12]
Halál okaAlzheimer-kór
A Wikimédia Commons tartalmaz Eduardo Chillida témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Berlin, 2000

Szobrászkarrierje kezdete előtt a Real Sociedad labdarúgókapusa volt, a futballt később sérülés miatt kellett abbahagynia.

Életútja

szerkesztés

Chillida a Vizcayai-öböl déli partján fekvő San Sebastián városában született. Építészeti tanulmányait félbehagyva 1950-ben Párizsba ment, ahol elkezdődött szobrász karrierje. Felesége, Pilar Belzunce jómódú családból sz��rmazott. Az első időben anyagilag támogatta férjét, és később a menedzsere lett.[13] Chillida 1958-ban elnyerte a velencei biennálé szobrászati nagydíját. 1971-től Chillida a Harvard Egyetem professzora volt.[14] Időközben feleségével nyolc gyermekük született. Chillida 1985-ben kapta meg a szobrászati Wolf-díjat. A szülővárosához közel, Hernani-ban nyílt meg a műveit kiállító Chillida-Leku Múzeum.[15] Ezt a birtokot Chillida 1984-ben még csak műteremként vásárolta, de az idő előrehaladtával egyre kevésbé foglalkoztatta a műveinek eladása és inkább szoborparkot alakított ki a birtokán. A múzeum 2000-ben nyílt meg. Chillida San Sebastiánban hunyt el 2002-ben.

Művészete

szerkesztés

Első művei torzók és mellszobrok voltak. A későbbiekben alakult ki Chillida absztrakt, geometrikus formákat alkalmazó, masszív és olykor monumentális stílusa. Gyakran több tonna tömegű alkotásokat készített. Számos jelentős művét közterületre telepítette, mivel így bárki megtekintheti őket. Kültéri alkotásait a környező tájjal relációban helyezte el. Legismertebb alkotása A szél fésűje (El peine del viento), amely a viharos La Concha öbölben található, és mára San Sebastián egyik jelképévé vált.

Anyagválasztásában jelentős befolyást jelentett a kovácsolásban szerzett tapasztalata, műveiben a vas, acél és kő a domináns, de fa és beton alkotásokat is készített.

Művei jelenleg a világ több mint 40 pontján tekinthetőek meg,[16] többek között a Toleranz durch Dialog (Münster, Németország), Elogio del Horizonte (Gijon, Spanyolország), De Música, Dallas XV (Dallas, USA).[17][18] A Chillida-Leku Múzeum több mint 40 kültéri szobrot állít ki.

Irodalomjegyzék

szerkesztés
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Eduardo Chillida (holland nyelven)
  4. ↑ a b Eduardo Chillida (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  5. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  9. ↑ https://www.deia.eus/igandea-plus/2023/07/03/pilar-belzunce-mecenas-alegria-vivir-7002401.html, 2024. október 9.
  10. ↑ BOE-A-1981-13984
  11. ↑ https://www.praemiumimperiale.org/en/laureate-en/laureates-en, 2022. március 19.
  12. ↑ BOE-A-2003-22432
  13. ↑ Archivált másolat. [2012. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  14. ↑ Biography. http://www.eduardo-chillida.com/Biography.41+M57d0acf4f16.0.html Archiválva 2008. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
  15. ↑ Archivált másolat. [2009. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  16. ↑ Kerényi Éva (2007): Eduardo Chillida természetes nyelvezete. http://artportal.hu/aktualis/hirek/kerenyi_evaand_eduardo_chillida_termeszetes_nyelvezete[halott link]
  17. ↑ List of Works in Public Space, 2006. http://www.pref.mie.jp/BIJUTSU/HP/event/catalogue/chillida/chillida_public.htm[halott link]
  18. ↑ Sculpture in Public Places. http://www.eduardo-chillida.com/Sculpture-in-Public-Places.43+M57d0acf4f16.0.html Archiválva 2008. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Eduardo_Chillida&oldid=24064309”