Délnyugat-Afrika (afrikaans nyelven: Suidwes-Afrika; németül: Südwestafrika; hollandul: Zuidwest-Afrika) 1915 és 1990 között dél-afrikai igazgatás alatt álló államalakulat volt, napjainkban Namíbia foglalja magában a területet. Határos volt Angolával, Botswanával (1966 előtt Becsuánaföld), Dél-Afrikával és Zambiával (1964 előtt Észak-Rodézia).

Délnyugat-Afrika
Dél-Afrika mandátumterülete
19151990
Délnyugat-Afrika címere
Délnyugat-Afrika címere
Délnyugat-Afrika zászlaja
Délnyugat-Afrika zászlaja
Általános adatok
FővárosaWindhoek
PénznemDélnyugat-afrikai font, dél-afrikai rand
ElődállamUtódállam
 Német Délnyugat-AfrikaNamíbia 
A Wikimédia Commons tartalmaz Délnyugat-Afrika témájú médiaállományokat.

Korábban, 1884 és 1915 között délnyugat-afrikai német gyarmat volt, Németország első világháborús vereségét követően a Dél-afrikai Unió a Nemzetek Szövetsége mandátumterületévé tette az országot. Bár a mandátumot az Egyesült Nemzetek Szervezete 1966-ban eltörölte, Dél-Afrika megtartotta a terület feletti ellenőrzést. Délnyugat-Afrikát közvetlenül a dél-afrikai kormány igazgatta 1915 és 1978 között, amikor a turnhalle-i alkotmányos konferencia megalapozta a félautonóm uralom alapjait. Az 1978 és 1985 közötti átmeneti időszakban Dél-Afrika fokozatosan decentralizálta az országot, ennek eredményeképpen 1990-ben Délnyugat-Afrika Namíbiai Köztársaság néven függetlenedett.

Története

szerkesztés

1915-ben, az első világháború délnyugat-afrikai hadjárata során Dél-Afrika elfoglalta a német gyarmatot. A háború után a versailles-i szerződés értelmében a Nemzetek Szövetsége C osztályú mandátumterületté nyilvánította az országot, így Délnyugat-Afrika igazgatásáért a Dél-afrikai Unió volt felelős. 1922-től ebbe beletartozott a Walvis-öböl is, amelyet a délnyugat-afrikai ügyekről szóló törvény értelmében úgy kormányoztak, mintha a mandátumhoz tartozó terület része lenne. Délnyugat-Afrika a Nemzetek Szövetsége mandátuma maradt a második világháborúig és a Nemzetek Szövetsége összeomlásáig.[1][2]

A mandátumnak az Egyesült Nemzetek Szervezetének gyámterületévé kellett volna válnia, amikor a Nemzetek Szövetségének megbízatásait a második világháborút követően átruházták az Egyesült Nemzetek Szervezetére. Jan Smuts miniszterelnök kifogásolta, hogy Délnyugat-Afrika az ENSZ ellenőrzése alá kerüljön, és megtagadta a terület feladását.[3]

1949-ben a délnyugat-afrikai ügyekről szóló törvényt úgy módosították, hogy a délnyugat-afrikai fehérek képviseletet kapjanak a dél-afrikai parlamentben, ami hat helyet biztosított számukra a képviselőházban és négy helyet a szenátusban.[4]

Ez előnyt jelentett a Nemzeti Pártnak, amely erős támogatást élvezett a túlnyomórészt afrikáner és német etnikumú fehér lakosság részéről. 1950 és 1977 között Délnyugat-Afrika valamennyi parlamenti mandátuma a Nemzeti Párt kezében volt.[5]

Dél-Afrika és a függetlenségért harcoló erők között elhúzódó küzdelem folyt, különösen a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) 1960-as megalakulása után.

1966-ban az ENSZ Közgyűlése olyan határozatot fogadott el, amely a mandátumot megszűntnek nyilvánította, és kimondta, hogy a Dél-afrikai Köztársaságnak nincs további joga Délnyugat-Afrika igazgatására. 1971-ben az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának véleményére vonatkozó kérésére az ICJ kimondta, hogy Dél-Afrika folyamatos jelenléte Namíbiában illegális, és Dél-Afrika köteles haladéktalanul kivonulni Namíbiából.[6][7]

Délnyugat-Afrika az ENSZ által Namíbia néven vált ismertté, amikor a Közgyűlés az 1968. június 12-i 2372 (XXII) határozatával megváltoztatta a terület nevét. A SWAPO-t a namíbiai nép képviselőjeként ismerték el.[8][9]

A terület 1990. március 21-én lett független Namíbia Köztársaság néven, bár a Walvis-öböl és a Pingvin-szigetek 1994-ig Dél-Afrika ellenőrzése alatt maradtak.[10]

Önkormányzó bantusztánok

szerkesztés
Név Főváros Fennállása Legnagyobb jelenlévő törzs
  Kelet-Caprivi Katima Mulilo 1972–1989 Lozi
  Hereroland Okakarara 1970–1989 Herero
  Ovamboland Ondangua 1973–1989 Ovambo
  Kavangoland Rundu 1973–1989 Kavango

Önkormányzattal nem rendelkező bantusztánok

szerkesztés
Név Főváros[11] Fennállása Legnagyobb jelenlévő törzs
  Bushmanland Tsumkwe 1976-1989[12] San
  Damaraland Welwitschia 1980–1989 Damara
  Namaland Keetmanshoop 1980–1989 Nama
  Kaokoland Ohopoho 1970–1989 Himba
  Rehoboth Rehoboth 1979–1989 Baster
  Cvánaföld Aminuis 1979–1989 Cvána
  1. Ieuan Griffiths,Walvis Bay: exclave no more Geography, Vol. 79, No. 4 (October 1994), page 354
  2. Mwakikagile, Godfrey. Ethnic Politics in Kenya and Nigeria. Huntington, New York: Nova Science Publishers, Inc., 223. o. (2001). ISBN 1560729678 
  3. John Dugard, The South West Africa/Namibia Dispute: Documents and Scholarly Writings on the Controversy Between South Africa and the United Nations, University of California Press, 1973, page 124 Archiválva 2018. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  4. Official Documents of the 4th Session of the United Nations General Assembly], United Nations, 1949, page 11
  5. Vivienne Jabri, Mediating Conflict: Decision-making and Western Intervention in Namibia], Manchester University Press, 1990, page 46 Archiválva 2018. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  6. Cour internationale de Justice | International Court of Justice. www.icj-cij.org . [2017. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.)
  7. UN General Assembly, res n° 2154 (XXI), 17 November 1966. Available at http://www.un.org/documents/ga/res/21/ares21.htm Archiválva 2016. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. [recovered october 1, 2015]
  8. Legal Repertory of Practice of United Nations Organs Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  9. UNGA Resolution A/RES/31/152 Archiválva 2011. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. Observer status for the South West Africa People's Organisation
  10. Treaty between the Government of the Republic of South Africa and the Government of the Republic of Namibia with respect to Walvis Bay and the off-shore Islands, 28 February 1994. [2017. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
  11. Anthony D'Amato: 'South-West Africa, Proposed Homelands in: The Bantustan Proposals for South-West Africa, The Journal of Modern African Studies, 4, 2 (1966), p 179.. [2016. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 24.)
  12. Welch, Cameron. The San and the N‡a Jaqna Conservancy, Tsumkwe District West, Namibia: The San and the N‡a Jaqna Conservancy, Tsumkwe District West, Namibia. African Books Collective, 28. o. (2018). ISBN 978-3906927039 

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a South West Africa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.