Dél-Alföld
Dél-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország délkeleti részében helyezkedik el. Régióként Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyéket foglalja magába. A régió központja Szeged.
Dél-Alföld | |
Dél-Alföld régió elhelyezkedése és vármegyéi | |
Központ | Szeged |
Vármegyék | Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád |
Népesség | |
Teljes népesség | 1 237 101 fő (2019. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 67,46 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 18 337,39 km² |
Legmagasabb pont | Ólom-hegy (174 m) |
Közigazgatás
szerkesztésA dél-alföldi régió járásai:
Bács-Kiskun vármegye
- Bácsalmási járás
- Bajai járás
- Jánoshalmai járás
- Kalocsai járás
- Kecskeméti járás
- Kiskőrösi járás
- Kiskunfélegyházi járás
- Kiskunhalasi járás
- Kiskunmajsai járás
- Kunszentmiklósi járás
- Tiszakécskei járás
Békés vármegye
- Békéscsabai járás
- Békési járás
- Gyulai járás
- Mezőkovácsházai járás
- Orosházi járás
- Sarkadi járás
- Szarvasi járás
- Szeghalmi járás
Csongrád-Csanád vármegye
Legnépesebb települések
szerkesztés
|
Demográfia
szerkesztés- Lakosság: 1 213 595 (2022)
- 0-14 éves korig terjedő lakosság: 15%
- 15-64 éves korig terjedő lakosság: 68%
- 65-X éves korig terjedő lakosság: 17%
- A KSH adatai alapján.
Turizmus
szerkesztésA dél-alföldi régió területe megegyezik a Dél-Alföld turisztikai régióval. A régió turisztikai vonzerejét elsősorban a végtelen alföldi táj, a háborítatlan természet és a városok műemlékei jelentik. Az utóbbi időben a turisták a tanyákra is felfigyeltek, ahol a legendás pusztai romantikát és a természet közelségét élvezhetik.
Bács-Kiskun vármegye
szerkesztésA vármegyében Kecskemét, Kalocsa és Baja hangulatos történelmi belvárosai mellett különösen népszerűek a vízparti nyaralóhelyek: a Tisza Tiszakécskénél és a Duna Tasstól az országhatárig. Kedvelt kirándulóhely Bugac, valamint Hajós az 1200 pincéből álló híres pincesorral. A május végén tartott Orbán-napi Borünnep sok vendéget vonz ide. A megye nevezetességei a kalocsai fűszerpaprika, a kalocsai hímzés, a kiskunhalasi csipke és a kecskeméti fütyülős barackpálinka.
Lásd még: Bács-Kiskun vármegye turisztikai látnivalóinak listája
Békés vármegye
szerkesztésBékés vármegye fő látnivalói közé tartozik a gyulai vár, a szarvasi arborétum és a mezőhegyesi ménes. A természetszeretők számára különleges élményt kínál a dévaványai túzokrezervátum és a kardoskúti hagyományos állattartó telep. Békés megye nevezetességei közé tartozik a csabai kolbász, a gyulai szalámi és a békési szilvapálinka. A tudomány szerelmesei felkereshetik a nagyszénási Kiss György Csillagdát.[13] Békés vérmegye fürdőkben is gazdag: Gyopárosfürdő, Gyulai Várfürdő vagy a Nagyszénási Parkfürdő, hogy csak párat említsünk.
Lásd még: Békés vármegye turisztikai látnivalóinak listája
Csongrád-Csanád vármegye
szerkesztésCsongrád-Csanád vármegye fő turisztikai vonzerejét városai, múzeumai és néprajzi emlékei adják. Szeged kiemelkedő látnivalója a Dóm tér és épületei, ezenkívül figyelmet érdemel az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Makó épített öröksége, Szentesen a történelmi belváros, Hódmezővásárhelyen pedig a város műemlékein kívül a közelben található Mártélyi Tájvédelmi Körzet. A megye múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, a makói József Attila Múzeum valamint a szentesi Koszta József Múzeum. A jellegzetes ételek, italok közé tartozik a szegedi fűszerpaprika, a makói vöröshagyma, a Pick-szalámi valamint a Csongrádi borvidék nedűje. A turisták körében népszerű évenként megrendezett programok közé tartoznak a Szegedi Szabadtéri Játékok, a szentesi lecsófőző fesztivál és Makói Nemzetközi Hagymafesztivál.
Lásd még: Csongrád vármegye turisztikai látnivalóinak listája
Gazdaság
szerkesztésA következő leírás felsorolja a régió 10 legnagyobb munkaadó cégének nevét és székhelyét 2018-ban. (Zárójelben a foglalkoztatottak létszáma):
- Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. - Kecskemét (4.510 fő) Bács-Kiskun vármegye
- Pick Szeged Zrt. - Szeged (2.083 fő) Csongrád vármegye
- Hungerit Zrt. - Szentes (1.602 fő) Csongrád vármegye
- Knorr Bremse Fékrendszerek Kft. - Kecskemét (1.070 fő) Bács-Kiskun vármegye
- ACPS Automotive Kft. - Kecskemét (992 fő) Bács-Kiskun vármegye
- Phoenix Mecano Kft. - Kecskemét (980 fő) Bács-Kiskun vármegye
- Villeroy & Boch Magyarország Kft. - Hódmezővásárhely (841 fő) Csongrád vármegye
- Fornetti Kft. - Kecskemét (750 fő) Bács-Kiskun vármegye
- Gallicoop Zrt. - Szarvas (639 fő) Békés vármegye
- NKM Áramhálózati Kft. (korábbi EDF Démász Hálózati Kft.) - Szeged (622 fő) Csongrád megye
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Archivált másolat. [2019. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 14.)