Chesapeake-öböl

Neve az algonkin indián Chesepiooc szóból ered. A közfelfogás szerint ennek jelentése „Nagy Kagyló Öböl”, a virginiai algonkin nyelv kutatói szerint azonban valószínűleg inkább „Nagy Víz”, sőt az is lehet, hogy csak egy az öböl mellett valaha létezett falu neve volt.

A Chesapeake-öböl a Susquehanna folyó riája, az a völgy, ahol a folyó keresztülhaladt, amikor a tengerszint alacsonyabb volt. Nem fjord, hiszen a jég borította területek a kainozoikumi eljegesedés idején nem értek az öböl legészakibb részéig. Jelenlegi geológiai formájának kialakulásában szerepet játszott egy meteorbecsapódás is, amely mintegy 33,5 millió évvel ezelőtt, az eocén idején létrehozta a Chesapeake-öböli becsapódási krátert.

Az öböl egy részét, különösen a marylandi Calvert megye partján sziklafalak szegélyezik, amelyeket az évmilliókkal ezelőtt visszavonuló víz hagyott hátra. A Calvert-sziklák fosszíliáikról híresek, különösen a fosszilizálódott cápafogakról, amelyeket a tengerparton gyakran kivet a víz.

Az öböl jó része viszonylag sekély. Ahol a Susquehanna a riába ömlik, a vízmélység 9 méter, de innen gyorsan csökken: Havre de Grace város és az Annapolistól északra elterülő vidék közti 56 kilométeres szakaszon átlagban csak három méter. Az egész öböl átlagában a mélység 9 méter, de az öböl 24%-ában kevesebb mint két méter.

Az öböl környékének éghajlata párás szubtrópusi, forró, nagyon párás nyarakkal és hideg, vagy enyhe telekkel. Csak a Susquehanna torkolata körüli vidék kontinentális éghajlatú. A torkolatnál és a környékén télen gyakran van fagy. Nagyon ritka, hogy az öböl vize befagyjon, legutoljára erre 1976-1977 telén volt példa.

Mivel az öböl torkolatvidék, vannak édesvízi, illetve sósvízi részei. A sósvízi részeket sótartalmuk alapján három zónába sorolják. Az édesvíz-zóna a Susquehanna-torkolattól Baltimore északi részéig terjed, ahol a legkisebb sótartalmú zóna (0,5 - 10 ppt) kezdődik, amely a Chesapeake-öböl hídig terjed. Innen kezdődik és a Rapahannock folyó torkolatáig tart a közepesen sós (10,7 - 18 ppt) zóna. A legsósabb zóna sótartalma már elérheti a 36 ppt-t (ez az óceán sóssága). A legkevésbé sós zónában még az édesvízi fajok is megélnek, innentől azonban változik az élővilág.

Az öbölbe ömlő nagyobb folyók északról dél felé haladva:

• Susquehanna
• Patapsco
• Chester-folyó
• Choptank
• Patuxent
• Potomac
• Rappahannock
• Nanticoke
• York-folyó
• James-folyó

• A NASA Landsat 8 műholdja által készített fotó a virginiai Hamptonról és a Chesapeake-öbölről. A kép közepén a Fort Monroe National Monument.[1] (hvg.hu, 4. számú kép, 2022-07-11)

Angol nyelven:

• Saving The Chesapeake Bay
• Chesapeake Bay Foundation
• Chesapeake Research Consortium
• Alliance for the Chesapeake Bay Archiválva 2007. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Chesapeake Bay Program
• Chesapeake Bay Journal
• Chesapeake Bay Gateways Network
• Chesapeake Community Modeling Program
• Chesapeake Bay Bridge (near Annapolis, MD)
• Chesapeake Bay Bridge-Tunnel
• Maryland Sea Grant
• Scientist's Cliffs
• National Geographic- Saving The Chesapeake
• National Geographic- Exploring The Chesapeake Then and Now
• National Geographic Magazine Jamestown/Werowocomoco Interactive^{[halott link]}
• John Smith Water Trail Blog - Musings and Meanders on the Chesapeake Bay Archiválva 2011. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Captain John Smith Chesapeake National Historic Water Trail
• Sailing the Chesapeake Bay
• NutrientNet, an online nutrient trading tool developed by the World Resources Institute, designed to address water quality issues in the Chesapeake Bay and elsewhere. See also the PA NutrientNet website designed for Pennsylvania's nutrient trading program.