Bartha Dénes (zenetörténész)

Édesapja Bartha Richárd kabinetiroda-főnök, édesanyja Imling Paula, Imling Konrád igazságügyi államtitkár leánya volt. 1930-ban a berlini tudományegyetemen – a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként – zenetudományból bölcsészdoktori oklevelet,^[8] majd 1935-ben zenetörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett.

A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában^[9] könyvtáros segédtiszt, majd a Történeti Tár Zenei Gyűjteményének őre volt 1930 és 1942 között. 1935 és 1941 között a Zeneművészeti Főiskola óraadó tanára volt. A Magyar Zenei Szemle szerkesztője (1941–1944). A Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve az ELTE magántanára (1935–1951).

A második világháború után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán az egyetemes zenetörténet (1945–1952), az esztétika rendes tanára (1945–1952), egyetemi tanára (1952–1979), 1952-től a Zenetudományi Tanszak vezetője volt. A Székesfővárosi Zenekar művészeti igazgatója (1947–1949). 1959-től a Haydn-összkiadás bizottsági tagja volt; ennek kertében közzétette Haydn La Canterina című operájának kritikai kiadását 1959-ben.^[10] Az USA-ban a Smith College (1964), a Harvard Egyetem (1964–1965), a Pittsburgh-i Egyetem (1966–1967 és 1969–1979), a seattle-i Washington Egyetem vendégprofesszora (1980–1981). 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

1956 október-novemberében a Zeneművészeti Főiskola forradalmi bizottságának elnöke volt.^[11]

Középkori és újkori magyar és egyetemes zenetörténettel, valamint Joseph Haydn művészetével foglalkozott

Az MTA Zenetudományi Bizottság tagja (1949-től). A Liszt Ferenc Társaság választmányi tagja; a Nemzetközi Zenetudományi Társaság elnökségi tagja (1961-1977).

• Akadémiai Jutalom (1961)
• Dent-érem (Nemzetközi Zenetudományi Társaság, 1963)
• Erkel Ferenc-díj (1969)
• Állami Díj (1988)

A Musicologica Hungarica című sorozat szerkesztője volt Isoz Kálmánnal 1934 és 1941 között. A Pester Lloyd zenei rovatvezetőjeként és kritikusaként dolgozott 1939 és 1944 között. A Magyar Zenei Szemle (1941-1944), illetve a Zenei Szemle szerkesztője (Szabolcsi Bencével, 1947–1948), főszerkesztője (1953–1962). A zenetörténet kézikönyvei szerkesztője (1947–1948). A Zenei lexikon főszerkesztője (I–III. Bp., 1965).

• Benedictus Ducis und Appenzeller. Ein Beitrag zur Stilgeschichte des XVI. Jahrhunderts (Egyetemi disszertáció, Wolfenbüttel, 1930)
• Probleme der Chansongeschichte (1931)
• A jánoshidai avarkori kettőssíp (Archaeologica Hungarica, 1934; németül is)
• Szalkai érsek zenei jegyzetei 1490-ből (Musicologica Hungarica, 1934)
• A népköltés kutatásának új feladatai (Bp., 1934)
• Egyetemes zenetörténet. Stílustörténeti összefoglalás. 1-2. (Bp., 1935)
• Az összehasonlító zenetudomány új célkitűzései (Bp., 1935)
• Erdély zenetörténete (Történeti Erdély. Bp., 1936)
• Franz Liszt. Sein Leben in Bildern (Leipzig, 1936)
• Studien zum musikalischen Schrifttum des XV. Jahrhunderts (Leipzig, 1936)
• Magyar népzene gramofonlemezeken (Magyar Szemle, 1937)
• Beethoven (Bp., 1939)
• A magyar zenetörténet első fejezete (Magyar művelődéstörténet. I. Bp., 1939)
• A renaissance-kor zenéje (Magyar művelődéstörténet. II. Bp., 1940)
• Magyar zenekultúra a török hódoltság korában (Magyar művelődéstörténet. III. Bp., 1941)
• Untersuchungen zur ungarischen Volksmusik. 1-2. (Leipzig, 1941)
• Die ungarische Musik. Kodály Zoltánnal (Bp.–Leipzig–Milan, 1943)
• Pelléas és Mélisande. Tanulmány és ismertetés (Bp., 1944)
• A zenetörténet antológiája. Régi mesterek zenéje 1750-ig (Bp., 1948; 2. jav. és bőv. kiad. 1974; 3. jav. és bőv. kiad. 1986)
• Johann Sebastian Bach (Bp., 1956; 3. bőv. kiad. 1967)
• Beethoven kilenc szimfóniája (Bp., 1956; 3. jav. kiad. 1975)
• Beethoven szimfonikus művészete. Doktori értekezés (Bp., 1957)
• A „Sieben Worte” változatainak keletkezése az Esterházy- gyűjtemény kéziratainak tükrében (Zenetudományi tanulmányok. 8. Bp., 1960)
• Joseph Haydn élete dokumentumokban. Révész Dorrittal (Bp., 1961; 2. kiad. 1970)
• szerk.: A XVIII. század magyar dallamai. Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumából. 1770–1800 (Bp., 1935)
• Liszt Ferenc-emlékkiállítás. Leíró lajstrom (Bp., 1936; franciául is)
• Ötödfélszáz énekek. Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye az 1813. évből. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Kiss Józseffel (Bp., 1953)
• Haydn als Opernkapellmeister. Die Haydn- Dokumente der Esterházy-Opernsammlung. Somfai Lászlóval (Bp., 1960)
• Bericht über die internationale Konferenz zum Andenken Josephs Haydns. Szabolcsi Bencével (Bp., 1961)
• Joseph Haydn: Gesammelte Briefe und Aufzeichnungen. Szerk., a bevezető tanulmányt írta (Bp., 1965)
• szerk. és utószó Geiringer, Karl: Joseph Haydn című írásához (Bp., 1969)
• Joseph Haydn élete dokumentumokban; vál., szerk. Bartha Dénes, ford. Révész Dorrit; 3. bőv. kiad.; Európa, Bp., 2008 + CD
• Zenekritikák a Pester Lloydban, 1939–1944; tan., vál., ford. Scholz Anna; MMA, Bp., 2022 (Kor – kultúra – kapcsolódás)

• nevpont.hu
• Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Zeneműkiadó, Budapest, Első kötet, 128–129. old.
• Zenei lexikon 1. kötet, 157. old.

• Somfai László: Bartha Dénes 70 éves (Magyar Zene, 1978)
• Gách Marianne: Egy évtized története. Bartha Dénes amerikai munkájáról (Muzsika, 1978)
• Berlász Melinda: Bartha Dénes, a folyóirat-szerkesztő (Magyar Zene, 1984)
• Újfalussy József: Bartha Dénes, a magyar zenetörténet kutatója (Magyar Zene, 1984)
• Bartha Dénes 75. születésnapjára; tan. Berlász Melinda et al.; Lapkiaó Vállalat, Bp., 1984
• Berlász Melinda: Bartha Dénes, a Székesfővárosi Zenekar művészeti igazgatója. 1947–1949 (Magyar Zene, 1988)
• Breuer János: Bartha Dénes, az intézményes zenetudományi kutatásokért (Magyar Zene, 1988)
• Újfalussy József: Bartha Dénes (Magyar Tudomány, 1993)
• Legány Dezső: Bartha Dénes (Zeneszó, 1993)
• Dénes Bartha (Hungarian Music Quaterly, 1995)
• Bartha Dénes emlékkönyv; szerk. Gádor Ágnes, Szirányi Gábor; Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Bp., 2008 (Acta Academiae Artis Musicae de Francisco Liszt Nominatae)

• Kolonits Klára
• Szabolcsi Bence
• Zenei Szemle