Baróti József

(1886–1940) magyar színész, színházi rendező
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. január 5.

Baróti József, 1904-ig Brüll,[2] névváltozata: Baróthy (Felsőpakony, 1886. november 23.[3]Budapest, Erzsébetváros, 1940. december 9.)[4][5] magyar színész, színházi rendező.

Baróti József
SzületettBrüll József
1886. november 23.
Felsőpakony
Elhunyt1940. december 9. (54 évesen)
Budapest VII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaCsillag Olga
(h. 1922–1940)
Foglalkozása
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34-2-68)[1]

A Wikimédia Commons tartalmaz Baróti József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Brüll Mór (1852–1906)[6] morvaországi születésű gazdász és Weisz Irma (1859–1942)[7] fia. 1908-ban végezte el a Színiakadémiát. A kolozsvári Nemzeti Színházban kezdte pályáját, ahol Fényes Samu Kurucz Feja Dávid című történelmi drámájában mutatkozott be. 1909–10-ben Szabadkán, 1910–11-ben Munkácson, 1911-től 1914-ig Szegeden működött. Az első világháború alatt főhadnagyi rangot ért, és többször megsebesült. Három évre orosz hadifogságba esett, s ott magyar színtársulatot szervezett. 1918-ban visszaszökött Magyarországra, s a következő évben a Madách Színházhoz szerződött. 1920–1921-ben Kaposváron rendezett, majd a Belvárosi Színházhoz szerződött. 1921-ben a Délutáni Kabaréban szerepelt. 1922–1923-ban ismét a Belvárosi Színházban dolgozott, ezúttal főrendezőként, de fellépett 1923-ban a Magyar Színházban is. 1924-tól 1927-ig ismét a szegedi társulat tagja lett. 1928-ban a Magyar Színházban, majd 1928 és 1932 között az Új Színházban lépett fel. 1930-ban a Magyar Színházban is színpadra lépett. 1932-től 1939-ig a Belvárosi Színház színésze és rendezője volt. Az Országos Színészegyesületben hosszú ideig tanácsosként működött. Szobrászművészként is tevékenykedett. Pályája kezdetén drámai hős-, később jellemszerepeket alakított. Halálát szívroham okozta.

Magánélete

szerkesztés

Házastársa Csillag Olga (1896–1957)[8] volt, Stern Ignác Nátán és Herskovits Szeréna lánya, akit 1922. augusztus 6-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül.[9] 1920-ban áttért az evangélikus vallásra.

Színházi szerepei

szerkesztés
  • Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár)
  • Lear király (Shakespeare: Lear király)
  • Harpagon (Molière: A fösvény)
  • Peer Gynt (Ibsen: Peer Gynt)
  • Dr. Konstantinovics (Meller Rózsi: Írja hadnagy)
  • Mephisto (Goethe: Faust)
  • II. József (Szomory Dezső: II. József)
  • Solness (Ibsen: Solness építőmester)

Filmszerepei

szerkesztés
  • A száműzött (1920)
  • Ítél a Balaton (1932) - pap
  • Rákóczi induló (1933) – mentőorvos
  • Az iglói diákok (1934) – számtantanár
  • Szent Péter esernyője (1935) – Bozóky bácsi, pedellus
  • Az új földesúr (1935) – statiszta a Cabinet Noir-nál
  • Barátságos arcot kérek! (1935) – Bíró Ferenc, vendég az estélyen
  • Café Moszkva (1935) – orosz tiszt
  • Fizessen, nagysád! (1937) – id. Müller, malomtulajdonos
  • Háromszázezer pengő az utcán (1937) – rendőr
  • Az ember néha téved (1937) – tanár az érettségi banketten
  • A maszkírozás művészete