Bárna
Bárna község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
Bárna | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Nógrád |
Járás | Salgótarjáni |
Jogállás | község |
Polgármester | Oravecz Roland (Fidesz-KDNP)[1] |
Irányítószám | 3126 |
Körzethívószám | 32 |
Népesség | |
Teljes népesség | 915 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 67,06 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 15,39 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 06′ 00″, k. h. 19° 55′ 60″48.100000°N 19.933333°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 00″, k. h. 19° 55′ 60″48.100000°N 19.933333°E | |
Bárna weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárna témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA vármegye észak-keleti részén, közvetlenül Heves vármegye határa mellett, mindössze néhány kilométerre a szlovák határtól.
Zsáktelepülés, csak közúton közelíthető meg, a Salgótarján-Mátraszele közti 2303-as útból kiágazó 23 106-os úton.
Nevének eredete
szerkesztésA helység néveredetének kutatói a "sötét" értelemben használt "barna" melléknév helynevesülését tartják a legvalószínűbbnek. Némelyek a Barna személynévből eredeztetik a falu nevét.
Története
szerkesztésA legkorábbi írásos adat, amely a település kapcsán egy erdőre vonatkozik, 1405-ből való.
1548-ban a Feledy család birtoka volt.
A 16. század második felében valószínűleg elpusztult, mert a későbbi összeírásokból hiányzik.
Az 1715 évi összeírásban nemes községként szerepelt, 1720-ban azonban a jobbágyközségek között foglalt helyet, hat magyar háztartással.
1770-ben Gömöry János, 1826-ban a gróf Teleki, később a báró Jósika család volt a földesura.
A Fényes Elek által szerkesztett Magyarország Geographiai szótára című 1851-ben kiadott munkában még "Barna" néven található meg a község, amely akkor 532 lakost számlált.
1929-től rendelkezik önálló általános iskolával, melyet azóta több alkalommal bővítettek.
1910-ben 833 lakosából 828 magyar volt. Ebből 824 volt római katolikus.
A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott. A lakosság száma a salgótarjáni iparmedence fejlődésével párhuzamosan, a második világháborút követően ugrásszerűen megnőtt és elérte az 1400 főt, majd a szénbányászat visszafejlesztése és a közeli megyeszékhely ipari üzemeinek leépítése után esett vissza a jelenlegi szintre.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Hadik József (független)[3]
- 1994–1998: Hadik József (független)[4]
- 1998–2002: Hadik József (független)[5]
- 2002–2006: Hadik József (független)[6]
- 2006–2010: Tóth Károlyné (független)[7]
- 2010–2014: Tóth Károlyné (független)[8]
- 2014–2019: Oravecz Roland (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019–2024: Oravecz Roland (Fidesz-KDNP)[10]
- 2024– : Oravecz Roland (Fidesz-KDNP)[1]
A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult.[7] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak öt település lakói szavazhattak, ennél több (9 vagy 10) aspiránsra pedig öt másik településen volt példa.
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1081 | 1059 | 1024 | 964 | 913 | 888 | 915 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 7,4% cigánynak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,4%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 25,2% (18,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1% örménynek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,8% volt római katolikus, 1,2% református, 0,1% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 18,8% felekezeten kívüli (29,5% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
szerkesztés- Nagykő
- Az 520 méter magas Nagykő a környék legmagasabb és legnagyobb tömegű bazalt kúpja. Talaján változatos sziklanövényzet figyelhető meg. A hegycsúcsról szép kilátás nyílik a Bükk-vidék, a Cserhát és a Mátra vonulataira, de az Alacsony- és Magas-Tátrára is. A Nagykőre a kék sávval jelzett Kohász-útról letérve a kék háromszög jelzést követve juthatunk el két irányból is.
- Kiskő
- A 381 m magas hegy a Salgótarján környéki bazaltvidék keleti végvára. Valószínűsíthető, hogy egykoron vár állott rajta. Sziklaalakzatai alatt egy több mint tíz méter hosszú üreg található. A szikla alatti üreg a legenda szerint a törökdúlás idején menedékül szolgált az itt élőknek. A geológiai érdekességű barlang évmilliókkal ezelőtt vulkáni kitörések során, egy nagy gázbuborék maradványaként alakult ki. A Kiskőre a kék sávval jelzett Kohász-útról letérve a kék kereszt jelzést követve juthatunk el, amely a Kiskő csúcsán végződik.
- Szerkő
- A falutól északkeletre található a 457 méter magas Szerkőnek (a helybeliek Szérkőnek mondják) különlegessége, hogy eltérően a környező "kövektől" nem vulkanikus eredetű, hanem homokkő.
- Védett terület
- A természetvédelmi terület a Nagykő, Kiskő és a Szilváskő csúcsok által határolt völgyben fekszik. Számos növény- és állatritkaság (fekete kökörcsin, csellőpók, császármadár, holló) megtalálható itt.
- Római katolikus templom (Nagyboldogasszony)
- A római katolikus plébániát 1799-ben alapították a műemlék jellegű, késő barokk stílusú templom 1809-től 1822-ig épült. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. A főoltárán lévő értékes Mária mennybemenetele oltárképet a feltételezések szerint vagy F. A. Maulbertsch vagy Kracker János Lukács festette.
Földrajza
szerkesztésMár Mikszáth megénekelte "Görbeország" középpontja lehetne a hegyi falu, ahová valóságos zöld alagúton lehet bemenni. Bárnát körülfogják a hegyek, erdők, melyek még a bevezető útját is hosszan elfedik. Természetvédelmi területe a Szérkő, Nagykő, Kiskő és a Szilváskő csúcsok által határolt völgyben fekszik. A Nagykő a környék legmagasabb és legnagyobb tömegű bazaltkúpja (510 m.), ahonnan a falun áthaladó, kék sávjelzéssel jelölt Kohász-út mentén eljuthatunk a bazaltzuhatagáról híres Szilváskőre (625 m.). A csúcsokról nagyszerű kilátás nyílik a Cserhát, a Mátra, a Bükk-vidék vonulataira, az Alacsony és Magas Tátrára. A községet körülvevő dombok, erdők, rendkívül gazdag élővilággal rendelkeznek. Számos – Közép Európában is ritkán előforduló -növény- és állatfaj megtalálható.(Fekete kökörcsin, cselőpók, császármadár, holló) Bárna a vizek, patakok faluja is. Majdminden utcára jut belőle egy-egy, és körben a hegyekből az utánpótlás állandó. Bárna éghajlatának fő arculatában a Cserhát alacsony hegységi jellege, illetve a tengerszint feletti magasság különbségek játszanak további meghatározó szerepet. Az évi középhőmérséklet 9 °C, a csapadék mennyiség 650–700 mm/év. Az első fagyos nap gyakran október 10-15 között beköszönt. A havazás évente 20-30 nap, a hótakarásos napok száma éves átlagban 70 nap.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Bárna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Bárna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bárna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bárna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Bárna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ a b Bárna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Bárna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Bárna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Bárna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Bárna Helységnévtár
- ↑ Bárna Helységnévtár
Források
szerkesztés- (szerk.) Borovszky Samu, Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai – Nógrád vármegye (1911)
További információk
szerkesztés- Bárna – Egy perc Magyarország. Egy Perc Magyarország. YouTube, 2013. augusztus 8.
- A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései