Apor Vilmos

A neves erdélyi arisztokrata altorjai báró Apor család sarja. Édesapja altorjai báró Apor Gábor(wd) (1851–1898),^[2] az Ő Felsége Személye körüli magyar királyi minisztérium államtitkára, édesanyja erdődi gróf Pálffy Fidele (1863–1934).^[3] Az apai nagyszülei báró Apor Sándor (1820–1867), császári és királyi kamarás, a magyar királyi ítélőtábla bírája, földbirtokos,^[4] és Stresow Sarolta (1829–1902) voltak.^[5] Az anyai nagyszülei gróf Erdődy Géza (1834–1898), császári és királyi kamarás, a Vaskorona rend lovagja, nagybirtokos,^[6] valamint monyorókeréki és monoszlói gróf Erdődy Gizella (1835–1914) csillagkereszteshölgy voltak.^[7] Szülei harmadik gyermekeként született. Születése után néhány évvel a család Bécsbe költözött. Apját hatéves korában elvesztette.^[8]

A kalksburgi, majd a kalocsai jezsuitáknál tanult.^[8] Már gyermekkorában kialakult benne a papi hivatás iránti érdeklődés, ami a gimnáziumi évek alatt tovább erősödött. A Győri egyházmegye szemináriumába jelentkezett, ahonnan Széchényi Miklós püspök az innsbrucki egyetem teológia szakára küldte,^[8] ott szerzett diplomát. 1915. augusztus 24-én, szentelte pappá Sigmund Waitz brixeni segédpüspök Nagyváradon. Működését a Nagyváradi egyházmegyében kezdte meg, ahová Széchényi Miklós püspök vitte magával.^[8] Gyulán kezdte meg szolgálatát segédlelkészként és tanárként. 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, amikor a román katonák túszszedő akciója után, az elfogott gyulai polgárok ügyében – többedmagával – Bukarestbe utazott, s az angol arisztokrata származású román királynénál kieszközölte a túszok szabadon bocsátását.

1918-ban nevezték ki gyulai plébánosnak.^[8] Kinevezését elképzeléseinek megvalósítására használta föl. XIII. Leó pápa, valamint Prohászka Ottokár nyomdokain haladva kiemelten foglalkozott az egyház szociális felelősségével. Gyermek-ínségkonyhát működtetett, számos közösséget hozott létre, látogatta a fogvatartottakat, segítette a szegényeket és a betegeket, templomot újított föl, katolikus lapot alapított.^[8] 1919-ben, amikor a Tanácsköztársaság eltörölte a hittanoktatást az állami iskolákban, a szülők mozgósításával Gyulán elérte annak visszavonását. 1934-ben a ferences nővérek segítségével családlátogatásokba kezdett. 1937-ben a Szuverén Máltai Lovagrend tagja lett, mint tiszteleti konventuális káplán.

1941. január 21-én győri püspökké nevezték ki. Február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelte püspökké^[8] Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Glattfelder Gyula csanádi és Czapik Gyula veszprémi püspök segédletével. Március 1-jén érkezett Győrbe, hivatalos beiktatására másnap került sor.^[8] Serédi 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott.

A háború ideje alatt, 1943-ban Serédi a formálódó modern katolikus politikai irányzat szervezését is rá bízta. 1943. augusztus 26-án a győri püspöki palotában gyűltek össze a kor katolikus közszereplői, hogy megvitassák a keresztény politizálás lehetőségeit, szembehelyezkedve a korszak kurzuspolitikájával.^[9] Az új erők és a régi szereplők kompromisszumaként létrehozta a Katolikus Szociális Népmozgalmat, melynek védnöke ő, elnöke pedig Kovrig Béla szociológus, a kolozsvári egyetem rektora lett. Később ebből a közösségből alakult meg a Demokrata Néppárt.

A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben (1945). Tiltakozása, kérelmei, a zsidók érdekében küldött táviratai ugyanakkor hatástalanok maradtak. A hozzá fordulók egy részét bújtatta, vagy továbbküldte az oltalomleveleket ezrével kiállító Angelo Rotta nunciushoz, vagy nővéréhez, a Magyar Vöröskeresztet vezető Apor Gizellához. Segítette a város polgári lakosságát is, a kolostorok vezetőivel együttműködve sok menekült elhelyezését biztosította, különösen Győr 1944. áprilisi bombázása után. Ebben az időszakban szoros kapcsolata alakult ki a Dunántúlon szolgáló püspökök közül Shvoy Lajos székesfehérvári és Mindszenty József veszprémi püspökkel.^[8]

1945. március 28-án (nagyszerdán) megkezdődött Győr ostroma. A várost a visszavonuló németek is lőtték, találatot kapott a székesegyház is. A püspök minden menekülőt befogadott, a Püspökvár pincéiben több száz ember talált menedéket. Utolsó szentmiséjét is itt mutatta be nagycsütörtökön.^[8]

Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette. Pálffy Sándor – a püspök unokaöccse, aki akkor 17 éves volt – a nagybátyja elé ugrott és három golyót kapott. A püspököt is három golyó érte, egy a homlokát súrolta, a második a jobb karján reverendája és inge kézelőjét lyukasztotta át, a harmadik – a halálos golyó – a hasüregbe hatolt be.^[10] Apor Vilmost az ostromlott városon át kórházba szállították, és petróleumlámpa fényénél megműtötték, de április 2-án, húsvéthétfőn hajnali egy órakor belehalt sérüléseibe.^[8]

A katonák elmenekültek, senkinek sem lett bántódása.^[11][12][13] Moldova György Kádár Jánosról szóló könyvében viszont azt állítja, hogy a Magyar Kommunista Párt az országos felháborodás hatására Kádár Jánost azonnal a helyszínre küldte, s közbenjárására a szovjet hatóságok az elkövetőket bíróság elé állították, s kivégezték.^[14]

Holttestét ideiglenesen a győri karmelita templom kriptájában temették el. Újratemetésére 1986. május 23-án kerülhetett csak sor, ekkor a székesegyház Héderváry-kápolnájában helyezték végső nyughelyére.^[8]

A vértanú püspök boldoggá avatási eljárásának megindítását gyóntatója azonnal írásban kezdeményezte. Az eljárás 1946-ban meg is indult, de 1949-ben fel kellett függeszteni, és csak 1989-ben folytatódhatott. Az előkészítés 1996-ban fejeződött be; a szükséges dokumentumokat tartalmazó pozíciót győri látogatása alkalmával adták át II. János Pál pápának, aki imádkozott is Apor Vilmos sírjánál. 1997. november 9-én a pápa boldoggá avatta a római Szent Péter téren.^[8][13]

Győrben posztumusz díszpolgárrá avatták 1991. október 23-án.^[15] Budapest XII. kerületében teret neveztek el róla, ahol bronzszobrot is állítottak tiszteletére 1997-ben (Marton László alkotása). Gyulán 1998-ban avatták fel szobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. Ugyancsak Gyulán teret neveztek el róla. A városban két emléktáblája található, a Harruckern téren.

A Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola 2000. január 1-jétől felvette Apor Vilmos vértanú püspök nevét, mivel amióta egyházi tulajdonba került, nevelési elvei nagyon közel állnak a főpap szellemiségéhez (a főiskola egy tűzeset miatt 2004-ben Vácra költözött). Szintén a nevét viseli a Kimle novákpusztai részén épített római katolikus templom.

A győri Püspökvárban 2012-ben helyezték el a Toronykilátó bejárata előtt Lebó Ferenc szobrászművész által készített életnagyságú szobrát. Lebó Ferenc 2001-ben a vatikáni Magyarok Nagyasszonya-kápolnába készített Apor Vilmos domborművet.^[16]

2022-ben Dér András, "Mindenkinek mindene" címmel írt színdarabot az életéből, amelyet rendezésében be is mutatott a Győri Nemzeti Színház. A püspököt a teátrum igazgatója, Bakos-Kiss Gábor alakította.^[17]

• Báró altorjai Apor Vilmos győri megyéspüspök 1941. évi március hó 2-án délelőtt 1/2 10 órakor tartandó székfoglaló ünnepségének sorrendje; Győregyházmegyei Alap Ny., Győr, 1941
• A püspökszentelés szertartása. Püspökké szenteltetésem emlékére. Gyula, 1941. évi február hó 24.; Stephaneum Ny., Bp., 1941
• Apor Vilmos naplói 1. 1915–1917; sajtó alá rend. Soós Viktor Attila; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2005
• Apor Vilmos püspöki iratai; sajtó alá rend. Soós Viktor Attila, életrajz Nemes Gábor, Soós Viktor Attila, Vajk Ádám; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2009 (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások)
• Apor Vilmos püspök beszédei; sajtó alá rend. Lukácsi Zoltán; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2012 (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások)
• Evangéliumot hirdetni jöttem. Válogatás Boldog Apor Vilmos vértanú püspök tanításaiból; vál., összeáll. Ábrahám Csaba, szerk. Németh Ferenc; Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány, Győr, 2015
• Apor Vilmos gyulai beszédei; sajtó alá rend. Lukácsi Zoltán; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2015 (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások)

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 46–47. o.  
• Sulinet.hu

• Bishop Bl. Vilmos Apor, Catholic-Hierarchy (angol)
• Új Ember Magazin
• Apor Vilmos Katolikus Főiskola oldala
• Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont oldala
• Apor Vilmos püspökké avatásáról. YouTube
• Apor Vilmos szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány. www.barankovics.hu (Hozzáférés: 2015. január 6.) arch
• Gergely Jenő: A kereszténydemokrácia Magyarországon. epa.oszk.hu (Hozzáférés: 2015. február 26.) Múltunk, 2007/3.
• Közi Horváth József: Apor püspök élete és halála; Danubia-Druck., München, 1977
• Közi Horváth József: Apor püspök élete és halála; sajtó alá rend. Szamosi József; 2. bőv. kiad.; Apor Emlékbizottság, München, 1984
• Balássy László: Apor Vilmos, a vértanú püspök; Ecclesia, Bp., 1989
• Hulesch Ernő: Győri nagypéntek, 1945. A koronatanú így látta; Gordiusz, Győr, 1990
• Szolnoky Erzsébet: Fellebbezés helyett. Apor Vilmos püspök élete és vértanúsága; Szt. Gellért, Szeged, 1990
• Martyr of service and charity. A life of Baron Vilmos Apor (1892–1945) Bishop of Gyor; összeáll. David O'Driscoll; CTS Publications, London, 1993
• Ternyák Csaba: Apor Vilmos püspök; Agapé, Szeged, 1993 (Vetés)
• Apor püspök vértanúhalála, ahogy a szemtanú átélte. Cseh Sándor egykori titkár emlékezései; fotó Kincses Attila; Alterra, Bp., 1997 (De profundis könyvek)
• Hölvényi György: Az igaz tanú. Apor Vilmos vértanú p��spök élete; Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia, Bp., 1998
• Katona Marianna: Boldog Apor Vilmos; Agapé, Szeged, 1999 (Példaképed, védőszented)
• Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok; összeáll. Erdmann Gyula, Merényi-Metzger Gábor; Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2000 (Gyulai füzetek)
• Hölvényi György: Az igaz tanú. Apor Vilmos vértanú püspök élete; 2. bőv. kiad.; Budai Ciszterci Szt. Imre Plébánia, Bp., 2004
• Apor Vilmos-konferencia; szerk. Sallai Éva; AVKF, Vác, 2007
• Böjte Csaba: Székely Vértanú, Boldog Apor Vilmos, könyörögj érettünk!; Fundatia Sfantul Francisc, Déva, 2012
• Kiss Tamás–Szabó Béla: Boldog Apor Vilmos. A vértanú püspök; Győr Egyházmegyei Vagyonkezelő Központ, Győr, 2012
• Nagy István: Győr vértanú püspöke, Apor Vilmos; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2012 (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások)
• A kereszt erősíti a gyengét. Boldog Apor Vilmos tevékenysége az üldözöttek védelmében; szerk. Soós Viktor Attila; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2015 (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások)
• Apor püspök vértanúhalála, ahogy a szemtanú átélte. Dr. Cseh Sándor egykori titkár emlékezései; Győr Egyházmegyei Vagyonkezelő Központ, Győr, 2016

• Apor Vilmos Katolikus Főiskola
• Serédi Jusztinián
• Katolikus Szociális Népmozgalom