1964-es Formula–1 amerikai nagydíj

Enzo Ferrari vitába keveredett az Olasz Autóklubbal, a Ferrarikat a hagyományos vörösről az amerikai kék-fehér színekre festették, az autókat a North American Racing Team nevezte be az utolsó két versenyre.

Watkins Glenben az edzésen Clark volt a leggyorsabb, az első soron Surteeszel osztozott. A rajt után Surtees állt az élre, Spence a harmadik sorból a második helyre jött fel, de hamar visszaelőzte Hill és csapattársa is. Clark Hill után Surteest is megelőzte a 13. körben, és az élen maradt a 40. körig. Ekkor a Lotus versenyzője gyújtáskihagyással küzdött, gyorsan esett vissza a mezőnyben. Csapata ekkor behívta Spence-t, hogy a két versenyzőjük autót cseréljen. Clark így nem szerezhetett pontot, de abban reménykedett, hogy helyezésével pontot vehet el riválisaitól. A versenyt ezután Hill vezette Surtees és Gurney előtt, míg Clark (Spence autójával) közeledett hozzájuk. Gurney olajnyomásának problémája miatt kiesett a 70. körben. Clark az utolsó körökben az üzemanyagpumpa meghibásodása miatt elveszítette esélyét, hogy megelőzze világbajnoki ellenfeleit. Hill győzött Surtees és a harmadik helyet megöröklő Jo Siffert előtt.

A hetedik helyen rangsorolt Clark esélye a bajnoki címre jelentősen csökkent, Surtees hátránya öt pontra nőtt Hillel szemben.

Vezető helyen:

• John Surtees: 13 (1-12 / 44)
• Jim Clark: 31 (13-43)
• Graham Hill: 66 (45-110)

Graham Hill 8. győzelme, Jim Clark 17. pole-pozíciója, 16. leggyorsabb köre.

• BRM 9. győzelme.

• A Formula–1 hivatalos oldala

• Dávid Sándor: A Forma-1 világbajnokság története Sportpropaganda 1986 ISBN 963-7543-38-4