1958-as Eurovíziós Dalfesztivál
Az 1958-as Eurovíziós Dalfesztivál volt a harmadik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek a hollandiai Hilversum adott otthont. A helyszín a hilversumi AVRO Studios volt.
1958-as Eurovíziós Dalfesztivál | |||||
AVRO Studios, Hilversum, Hollandia | |||||
Döntő | 1958. március 12. | ||||
Műsorvezető | Hannie Lips | ||||
Rendező csatorna | NOS | ||||
Győztes dal | André Claveau (Dors, mon amour) | ||||
Magyar versenyző | — | ||||
Szavazási rendszer | Mindegyik országnak 10 zsűritagja volt, akik 1 pontot adtak a legjobbnak ítélt dalnak. | ||||
Indulók száma | 10 | ||||
Először részt vevő országok | Svédország | ||||
Visszatérő országok | — | ||||
Visszalépő országok | Egyesült Királyság | ||||
Nulla pontos dal | — | ||||
Meghívott előadók | Metropole Orkest | ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ekkor lépett életbe az a konvenció, mely szerint az előző év győztese rendezhette meg a versenyt.
A résztvevők
szerkesztés1958-ban debütált Svédország, amely később a verseny egyik legsikeresebb országa lett.
Mindmáig ez az utolsó alkalom, hogy az Egyesült Királyság nem vett részt a versenyen, ezáltal egy angol nyelvű dal sem versenyzett.
Ebben az évben is több olyan énekes volt, akik már korábban is részt vettek: A belga Fud Leclerc 1956-ban is indult, a német Margot Hielscher egy évvel korábban a 4. helyen végzett. Már harmadszor vett részt az 1956-os fesztivál svájci győztese, Lys Assia, aki ezúttal második lett, illetve a holland Corry Brokken, az 1957-es verseny győztese, aki ebben az évben egy kínos rekordot állított fel: ő a verseny történetének egyetlen résztvevője, aki első, és utolsó helyen is végzett. Ez volt az első alkalom arra is, hogy a házigazda az utolsó helyen végzett. Legközelebb csak 2011-ben fordult elő az, hogy a visszatérő előadók közül ketten már korábban győztek.
A verseny
szerkesztésAz első dalt, az olaszt meg kellett ismételni, mert problémák adódtak a közvetítés közben. Ez a dal, amely itt végül a 3. helyen végzett, később Volare címen világszerte ismertté vált. A dal az amerikai Billboard Hot 100 listát is vezette, és az énekes, Domenico Modugno két Grammy-díjat is kapott a dalért.[1]
Ebben az évben két szünet is volt: egy a verseny közepén, az 5. dal után, egy pedig a szavazás ideje alatt. Ezalatt a közönséget a Metropole Orkest szórakoztatta.
A szavazás
szerkesztésA szavazás ugyanúgy zajlott, mint az 1957-es versenyen. Mindegyik országnak tíz zsűritagja volt, akik nem a helyszínen, hanem saját országukban követték a közvetítést. Mindegyik zsűritag 1 pontot adott az általa legjobbnak ítélt dalnak. A műsorvezetőnő telefonon keresztül vette fel a kapcsolatot a szóvivőkkel, a fellépési sorrenddel ellentétes sorrendben: Svájc volt az első szavazó, míg Olaszország az utolsó. A szavazás során három ország állt az élen: az első szavazó ország után még a debütáló Svédország állt az élen, majd Franciaország vette át a vezetést. A belga zsűri pontjai után a francia és az olasz dal holtversenyben vezetett, ezt követően azonban a dán zsűritől kapott kilenc pontnak köszönhetően Franciaország ismét az élre állt és ezután már nem is engedték ki a kezükből a vezetést. Ugyan a legutolsó zsűri pontjai előtt mindössze egy pont volt az előnyük a svájci dal előtt, az olasz zsűri által Franciaországnak adott hat pont eldöntötte a versenyt. A győztes dal a holland zsűri kivételével mindegyik szavazó országtól legalább egy pontot kapott.
Ez volt az első alkalom, hogy Franciaország nyert, illetve hogy egy férfi énekes nyerte meg a versenyt.
Eredmények
szerkesztés# | Ország | Nyelv | Előadó | Dal | Magyar fordítás | Helyezés | Pontszám |
---|---|---|---|---|---|---|---|
01 | Olaszország | olasz | Domenico Modugno | Nel blu dipinto di blu | Kékre színezett kékben | 3. | 13 |
02 | Hollandia | holland | Corry Brokken | Heel de wereld | Az egész világ | 9. | 1 |
03 | Franciaország | francia | André Claveau | Dors, mon amour | Aludj, szerelmem | 1. | 27 |
04 | Luxemburg | francia | Solange Berry | Un grand amour | Egy nagy szerelem | 9. | 1 |
05 | Svédország | svéd | Alice Babs | Lilla stjärna | Kis csillag | 4. | 10 |
06 | Dánia | dán | Raquel Rastenni | Jeg rev et blad ud af min dagbog | Kitéptem egy lapot a naplómból | 8. | 3 |
07 | Belgium | francia | Fud Leclerc | Ma petite chatte | Az én kiscicám | 5. | 8 |
08 | Németország | német | Margot Hielscher | Für zwei Groschen Musik | Kétfilléres zene | 7. | 5 |
09 | Ausztria | német | Liane Augustin | Die ganze Welt braucht Liebe | Az egész világ szerelemre vágyik | 5. | 8 |
10 | Svájc | német, olasz | Lys Assia | Giorgio | György | 2. | 24 |
Ponttáblázat
szerkesztésZsűrik | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Össz | |||||||||||
Olaszország | 13 | 1 | 1 | 1 | 4 | 4 | 1 | 1 | |||
Hollandia | 1 | 1 | |||||||||
Franciaország | 27 | 6 | 1 | 1 | 9 | 1 | 1 | 7 | 1 | ||
Luxemburg | 1 | 1 | |||||||||
Svédország | 10 | 2 | 3 | 1 | 1 | 3 | |||||
Dánia | 3 | 1 | 1 | 1 | |||||||
Belgium | 8 | 1 | 1 | 5 | 1 | ||||||
Németország | 5 | 2 | 1 | 1 | 1 | ||||||
Ausztria | 8 | 3 | 1 | 1 | 1 | 2 | |||||
Svájc | 24 | 4 | 6 | 3 | 5 | 4 | 2 |
A szavazás a fellépési sorrenddel ellentétesen történt.
Visszatérő előadók
szerkesztésElőadó | Ország | Előző év(ek) |
---|---|---|
Corry Brokken | Hollandia | 1956, 1957 (győztes) |
Fud Leclerc | Belgium | 1956 |
Margot Hielscher | Németország | 1957 |
Lys Assia | Svájc | 1956 (győztes), 1957 |
A szavazás és a nemzetközi közvetítések
szerkesztésPontbejelentők
szerkesztés
|
|
Kommentátorok
szerkesztésOrszág | Kommentátor | Közvetítés | ||
---|---|---|---|---|
Ausztria | Peter Alexander | |||
Belgium | Arlette Vincent (franciául) | |||
Nand Baert (hollandul) | ||||
Dánia | Gunnar Hansen | |||
Egyesült Királyság | Peter Haigh (televízió) | |||
Tom Sloan (rádió) | ||||
Franciaország | Pierre Tchernia | |||
Hollandia | Siebe van der Zee | |||
Luxemburg | Jacques Navadic | |||
Németország | Wolf Mittler | |||
Olaszország | Bianca Maria Piccinino | |||
Svájc | Theodor Haller (németül) | |||
Georges Hardy (franciául) | ||||
Svédország | Jan Gabrielsson |
Térkép
szerkesztésGaléria
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Az 1958-as Eurovíziós Dalfesztivál adatlapja a eurovision.tv honlapon. EBU. (Hozzáférés: 2009. június 13.)