1803 a tudományban

Az 1803. év a tudományban és a technikában.

Események

augusztus 9. – Robert Fulton amerikai feltaláló első gőzhajójának kísérleti útja a Szajnán.
Thomas Telford skót mérnök hozzákezd a Kaledóniai-csatorna tervének megvalósításához.

Smithson Tennant brit kémikus felfedezi az irídiumot és az ozmiumot
Jöns Jakob Berzelius Wilhelm Hisinger svéd geológussal együtt felfedezi a cériumot (amit tőlük függetlenül Martin Heinrich Klaproth német vegyész is felfedezett).

április 1. – Miles Joseph Berkeley angol botanikus († 1889)
május 12. – Justus von Liebig német vegyész. Fontos szerepet játszott a szerves kémia rendszerezésének első időszakában és a mezőgazdasági kémia alapelveinek lefektetésében († 1873)
május 24. – Charles Lucien Bonaparte francia természettudós, I. Napóleon francia császár unokaöccse († 1857)
október 3. – John Gorrie orvos, feltaláló; feltalálta és 1851-ben szabadalmaztatta az első mechanikus hűtőgépet^[1] († 1855)
október 16. – Robert Stephenson angol gépészmérnök. Apjához hasonlóan igen jelentősen hozzájárult a vasutak fejlesztéséhez († 1859)
november 16. – Jean Pierre Louis Girardin francia kémikus († 1884)
november 29. – Christian Doppler osztrák fizikus, főként a róla elnevezett Doppler-effektus fölfedezéséről ismert († 1853)

április 6. – Sir William Hamilton skót diplomata, régész, vulkanológus (* 1730)^[2]^[3]

szeptember 16. – Nicolas Baudin francia tengerészkapitány, térképész, felfedező (* 1754)
október 14. – Aimé Argand svájci fizikus és kémikus, a róla elnevezett lámpa feltalálója (* 1750)

↑ Kémiatörténeti naptár Archiválva 2014. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, október 1–15.
↑ Sir William Hamilton és a Vezúv (bebte.hu, hozzáférés: 2023-06-04)
↑ Hamilton, Sir William (diplomatist) Encyclopædia Britannica, 1911