Újszentmargita

Tiszacsegétől északra, a Hortobágyi Nemzeti Park szélén helyezkedik el, a Tisza bal parti oldalán, közvetlenül Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye határa mellett. Legnyugatibb pontja a folyótól kevesebb, mint 1 kilométerre esik, de belterülete mintegy 8 kilométer távolságra fekszik a Tiszától.

Különálló településrésze Tuka, mely a központjától megközelítőleg 6 kilométerre nyugatra fekszik.

A közvetlenül határos települések: észak felől Folyás, északkelet felől Görbeháza, kelet felől Bagota (Görbeháza különálló településrésze), délkelet felől Balmazújváros, délnyugat felől Tiszacsege, nyugat felől Ároktő, északnyugat felől pedig Tiszakeszi (utóbbi kettő már a túlparton, a Tisza borsodi oldalán található).

Közúton csak északi vagy déli szomszédja felől érhető el, a 3315-ös úton. Tukával és azon keresztül egy Ároktőhöz tartozó, egykor nyilván szebb napokat látott, lakott külterületi településrésszel a 33 119-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal érintette, mely a belterülete keleti szélén haladt el és két megállási pontja is volt itt; Kismargita megállóhely a központtól nem messze keletre létesült, a Hunyadi utca vasúti keresztezése mellett, illetve Újszentmargita megállóhely a belterület északi szélén is túl; utóbbi közúti elérését a közvetlenül mellette húzódó 3315-ös út biztosította. Miután a MÁV kihasználatlanság miatt megszüntette a vonatközlekedést a térségben, a vonalon a Volánbusz indított helyettesítő buszjáratokat.

A község elődje Szentmargita (utalás Antiokheiai Szent Margitra) az egykori Koponya (vagy Koponyasi) csárda környékén volt található (ma Bödönhát). IV. Béla király az egri püspökség birtokait megerősítő oklevelében (1261. szept. 9-én) kiemelte azokat, melyeket Szent István adományozott. Ezek közé tartozott Fehér-Szent-Margita, a hozzátartozó halászokkal.^[3] A falu először az 1241-42-es tatárjárás idején lett lerombolva. A falu lakosai a helyi nádasokba illetve mocsarak közé menekülve élték túl. A tatárok elvonulása után kicsit arrébb építették fel falujukat Újszentmargita néven. Az eredetileg ott kanyargó Tiszából és egykori tavakból való halászatból éltek. A Tisza szabályozásakor ezek a mocsarak és tavak kiszáradtak. A megmaradt holtág Selypes néven maradt fenn.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,1%, református 7,1%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 14,2% (30,8% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 8,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 0,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7% volt református, 24% római katolikus, 3,6% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 24,1% felekezeten kívüli (39,1% nem válaszolt).^[14]

• „Tilos” erdő: Őstölgyes
• Bagotai puszta
• Tuka nevezetű törpefalu
• Árpád-házi Szent Margit római katolikus templom, ahol 2013. január 27-én a névadó ereklyéjét is elhelyezték.^[15]
• Tv-torony

1. ↑ ^{a b} Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
2. ↑ Magyarország helységnévtára. Magyarország helységnévtára . Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. ↑ Borovszky: Szabolcs vármegye őstörténete
4. ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
5. ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
6. ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
7. ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
8. ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
9. ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
10. ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
11. ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
13. ↑ Újszentmargita Helységnévtár
14. ↑ Újszentmargita Helységnévtár
15. ↑ http://www.magyarkurir.hu/hirek/arpadhazi-szent-margit-csontereklyejevel-gazdagodott-ujszentmargita

• Vitéz Ferenc: Szent Margitok öröksége (2007)

• Újszentmargita hivatalos honlapja
• Újszentmargita közigazgatási portálja Archiválva 2016. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben