Óriásrétisas
Az óriásrétisas (Haliaeetus pelagicus) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Haliaeetus pelagicus (Pallas, 1811) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Aquila pelagica | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Óriásrétisas témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásrétisas témájú médiaállományokat és Óriásrétisas témájú kategóriát. |
Előfordulása
szerkesztésFészkelőterülete a Bering-tenger és az Ohotszki-tenger partvidéke mentén, valamint Kamcsatkán, Szahalinon és az Amur alsó folyása mentén található, ahová a költőpár március elején érkezik.
Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Magyarországon csak a Nyíregyházi Állatparkban látható.[1]
Alfajai
szerkesztés- Haliaeetus pelagicus pelagicus
- Koreai óriásrétisas (Haliaeetus pelagicus niger) - a Koreai-félszigeten élt egykor, de a vadászat és élőhelyének tönkretétele miatt az 1950-es évek végére kihalt
Megjelenése
szerkesztésA világ legnagyobb termetű sasfaja. Magassága 85–105 centiméter, szárnyfesztávolsága 200–240 centiméter. A tojó testtömege 6,8–9 kilogramm, a hímé 4,9–6 kilogramm. Feje barna, sárgás csőre felett fehér folt található. Szárnya szintén barna, de tövénél fehér szín jelentkezik. Sárga lábán négy hatalmas karom helyezkedik el.
Életmódja
szerkesztésA fiókának rengeteg táplálékot – főleg halat és kisebb vízimadarakat – hordanak. Kisebb emlősöket is zsákmányolnak, és elfogyasztják a tengerpartra kivetett dögöket is. Ritkán akár fiatal fókákat, sőt rókákat is elejtenek.
Szaporodása
szerkesztésFészkét leginkább nyárfákra vagy nyírfákra, ritkábban meredek sziklafalak kiugrásaira építi. A fészek ágakból készül, és levelek meg tollak bélelik.
A tojó 1–3 tojást rak, általában április végén. A szülők felváltva költik ki a fészekaljat mintegy 40 nap alatt, bár a tojó többet ül a fészken.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Megnyílt a JÉGVILÁG (angol nyelven). sostozoo.hu. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
Források
szerkesztés- Öt kontinens állatai: Ázsia
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 17.)
- Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve
