Savoyai-kastély

Savoyai Jenő részére készült a 18. század elején Johann Lukas von Hildebrandt tervei alapján. Savoyai 1736-ban bekövetkezett halála után a birtok a koronáé lett, a következő századra pedig az épület elvesztette eredeti szerepét. Használták raktárnak és magtárnak is, sőt, az 1960-as évekre már olyan rossz állapotba került, hogy csaknem összedőlt. Az 1970-es években felújították, de mivel az eredeti tervek nem voltak meg, ezért csak a megmaradt elemekből és analógiákból tudtak következtetni, hogy milyen lehetett egykor. Ma szálloda van benne.^[1] 2016-ban a szállodának lejárt a bérleti joga, azóta a kastély zárva van. A tervek szerint a felújítást követően ismét szállodaként fog működni.^[2]

Az épületen az olasz és francia hatás keveredik. Az olaszos jelleget a francia hatások elegáns könnyedsége szorítja hátra, a zárt tömegek játékosan oldódnak mozgalmas, a maincyi Vaux de Vicomte kastély alaprajzához hasonló elrendezésbe. Az épület egy védelem alatt álló fákkal rendelkező belső udvart zár közre. A kupolát eredetileg zsindely fedte, ezt később rézlemezre cserélték. A kupola előtti terasz korlátját mitológiai alakok díszítik, ezekkel kapcsolatban az a legenda terjedt el, hogy a középső alak magát Savoyai Jenőt ábrázolja. A mellvéd fölött a hercegi címer helyezkedik el. 1750-ben a Dunára nyíló oldalszárnyakat istállókkal zárták le, mára a kocsifelhajtót beüvegezték, és a dísztermek előtereként hasznosítják. Az oldalsó szárnyakban vendégszobákat rendeztek be, a konyhát és az éttermet a pincébe telepítették.^[1]

• A kastély a muemlekem.hu-n

• A kastélyban működő szálloda honlapja
• Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya; Franklin Ny., Bp., 1925
• Hegedűs Ernő: Ráckeve, Savoyai kastély; Tájak, Korok, Múzeumok, Bp., 1984 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
• Miskei Antal: A Savoyai-kastély; Sophia Nostra, Ráckeve, 2021 (Ráckeve történelmi és turisztikai értékei)