Földi Imre
Földi Imre (Kecskemét, 1938. május 8. – Tatabánya, 2017. április 23.[4][5]) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok súlyemelő, edző, Földi Csilla Európa-bajnok súlyemelőnő apja.
| Földi Imre | |
 | |
| Született | 1938. május 8. Kecskemét |
| Elhunyt | 2017. április 23. (78 évesen) Tatabánya |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Földi Csilla |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Tatabánya |
| Súlyemelőpályafutása | |
| Versenyszám | 56 kg |
| Klub | Tatabányai Bányász (1955–1978) |
| Edző | Gere Sándor Orvos András |
| edzőként | Tatabányai Bányász (1976–1988) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Földi Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sportpályafutása
szerkesztésTatabányán a bányánál lett lakatos. 1955-től 1978-ig a Tatabányai Bányász súlyemelője volt ezalatt 1959-től 1977-ig szerepelt a magyar válogatottban. Első nemzetközi versenye 1959-ben Varsóban volt, ahol bronzéremmel mutatkozott be a világnak. Pályafutása során Légsúlyban (56 kg) – nagyobb sikereit itt érte el- és pehelysúlyban (60 kg) versenyzett . Nyomás gyakorlatával a világ legjobb versenyzője volt. Öt olimpián, 10 világbajnokságon és 13 Európa-bajnokságon szerepelt. 35-ször javított világcsúcsot. Súlycsoportjában a nyomás örökös világrekordere, mivel 1972-ben ő nevéhez tartozott a csúcsbeállítás. 13-szoros magyar bajnok. A sportág egyik legeredményesebb magyar képviselője, rajta kívül nincs még olyan versenyző, aki tizennyolc éven keresztül a világ élvonalához tartozott. Pályafutása alatt húsz alkalommal állított fel világcsúcsot és ötven alkalommal magyar csúcsot.
Ismerve eredményességét, küzdeni akarását a versenyek előtt mindenütt az esélyeseknek járó hatalmas ünneplésben részesítették. Állandóan fogyasztania kellett, ezért több alkalommal testsúlyával került a dobogón hátrább.
Öt olimpiai részvételével is világcsúcstartó, minden alkalommal pontszerző helyen végzett. Súlyemelésben, légsúlyban, Olaszországban a XVII., az 1960. évi nyári olimpiai játékokon 6. helyezésével pontszerző. Japánban a XVIII., az 1964. évi nyári olimpiai játékok ezüstérmes. Mexikóban a XIX., nagy magasságú, az 1968. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmes lett. Német Szövetségi Köztársaságban a XX., az 1972. évi nyári olimpiai játékokon világcsúccsal nyert olimpiai bajnoki címet. Kanadában, Montreálban, az 1976. évi nyári olimpiai játékokon 5. pontszerző helyen végzett.
Az aktív sportolást 1977-ben fejezte be, egy sérülés miatt.
Két héttel 79. születésnapja el��tt hunyt el. 2017. május 4-én temették el Tatabányán a Síkvölgy úti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint. A temetésén megjelent többek között Schmitt Pál, Kulcsár Krisztián, Balczó András. A ravatalnál Kamuti Jenő búcsúztatta.[6]
Sportvezetői pályafutása
szerkesztés1976-ban a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében edzői oklevelet szerzett, és visszavonulása után 1988-ig a Tatabányai Bányász súlyemelő szakosztályának edzője volt.
Emlékezete
szerkesztés2009-ben a felújított tatabányai sportcsarnokot róla nevezték el (Földi Imre Sportcsarnok).
Díjai, elismerései
szerkesztés- A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója (1962)[7]
- Az év magyar súlyemelője (1964, 1965, 1968, 1970,1972)
- Halhatatlanok Klubja tag (1991)
- Ezüst Turul-díj (1992)
- Súlyemelő Halhatatlanok Klubjának tagja (1993)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
- MOB Olimpiai aranygyűrű (1995)
- Tatabánya sportdíja (1995)
- Magyar Örökség díj (1999)
- Tatabánya díszpolgára (2003)
- A Nemzet Sportolója (2007)
- Köztársasági gyűrű (2009)
- Olimpiai emlékérem (2009)
- Nemzetközi Súlyemelő Szövetség Aranyérdemrendje (2009)
- Prima Primissima díj (2016)
Sporteredményei
szerkesztés- olimpiai bajnok (1972)
- olimpiai 2. helyezett (1964, 1968)
- olimpiai 5. helyezett (1976)
- olimpiai 6. helyezett (1960)
- ötszörös világbajnok (összetett: 1965, 1969, 1972; lökés: 1972; nyomás: 1972)
- ötszörös világbajnoki 2. helyezett (összetett: 1961, 1962, 1964, 1966, 1968)
- kétszeres világbajnoki 3. helyezett (összetett: 1959, 1963)
- tízszeres Európa-bajnok (összetett: 1962, 1963, 1968, 1970, 1971; nyomás: 1969, 1970, 1971; lökés: 1971; szakítás: 1973)
- ötszörös Európa-bajnoki 2. helyezett (összetett: 1961, 1965, 1966; szakítás: 1969; lökés: 1970)
- Európa-bajnoki 3. helyezett (összetett: 1959, 1964)
- tizenháromszoros magyar bajnok (1959, 1960, 1961, 1962, 1963, 1965, 1968, 1969, 1970, 1972, 1973, 1974, 1975)
- ötszörös csapatbajnok
Világcsúcsai
szerkesztés| Év | Helyszín | Súlycsoport | Fogásnem | Eredmény (kg) |
|---|---|---|---|---|
| 1961 | Budapest | légsúly | nyomás | 115,0 |
| 1962 | Tatabánya | pehelysúly | nyomás | 123,5 |
| 1962 | Budapest | pehelysúly | nyomás | 124,0 |
| 1963 | Kanagava | pehelysúly | nyomás | 125,0 |
| 1963 | Budapest | pehelysúly | nyomás | 125,5 |
| 1964 | Budapest | pehelysúly | nyomás | 127,0 |
| 1964 | Tokió | légsúly | összetett | 355,0 |
| 1965 | Budapest | pehelysúly | nyomás | 127,5 |
| 1965 | Budapest | pehelysúly | nyomás | 128,0 |
| 1965 | Budapest | légsúly | összetett | 362,5 |
| 1965 | Budapest | légsúly | összetett | 365,0 |
| 1966 | Bécs | pehelysúly | nyomás | 128,5 |
| 1966 | Tatabánya | pehelysúly | nyomás | 130,5 |
| 1968 | Dnyepropetrovszk | légsúly | nyomás | 124,0 |
| 1969 | Budapest | légsúly | összetett | 370,0 |
| 1970 | Budapest | pehelysúly | nyomás | 131,5 |
| 1970 | Szombathely | légsúly | összetett | 372,5 |
| 1971 | Budapest | pehelysúly | nyomás | 137,0 |
| 1972 | Ulm | pehelysúly | nyomás | 137,5 |
| 1972 | München | légsúly | összetett | 377,5 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A tokiói olimpia súlyemelő versenyeit hivatalosan a XXXIX. súlyemelő-világbajnokságként is jegyzik.
- ↑ A mexikóvárosi olimpia súlyemelő versenyeit hivatalosan a XLII. súlyemelő-világbajnokságként is jegyzik.
- ↑ A müncheni olimpia súlyemelő versenyeit hivatalosan a XLVI. súlyemelő-világbajnokságként is jegyzik.
- ↑ Meghalt Földi Imre!. Jocha Károly, jochapress.hu, 2017. április 23. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
- ↑ Meghalt Földi Imre, a Nemzet Sportolója. Index.hu, 2017. április 23. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
- ↑ Gyász: végső nyugalomra helyezték Földi Imrét Tatabányán. Nemzeti Sport, 2017. május 4. (Hozzáférés: 2017. május 4.)
- ↑ Kitüntetések. Népsport, XVIII. évf. 197. sz. (1962. október 7.) 1. o.
Források
szerkesztés- Földi Imre profilja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság oldalán (angolul)
- Földi Imre profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526X
- Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
- A sport krónikája – 1992. Officia Nova Kiadó – ISBN 963-7836-92-6
- Bocsák Miklós: Hogyan élnek olimpiai bajnokaink (166-an szerte a világban) – St. plusz kft., 1998 – (ISBN szám nélkül)
- A magyar sport 40 éve – OTSH és a Sportpropaganda Vállalat – ISBN 963 7543 1 04
- Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8
- Ki Kicsoda 2004 – Budapest, 2003 – ISBN 9638634502
- Adatok
További információk
szerkesztés- Földi Imre a Magyar Testnevelési és Sportmúzeum honlapján
- Földi Imre profilja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság oldalán (angolul)
- Földi Imre profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- Szabó S. András: Földi Imre. Olimpiai bajnok súlyemelő, a nemzet sportolója; Magyar Edzők Társasága, Budapest, 2023
