Quelltext der Seite Benutzer:Tamas Szabo/Bücher/Budapest/horvatorszag

← Benutzer:Tamas Szabo/Bücher/Budapest/horvatorszag
Zur Navigation springen Zur Suche springen
Du bist aus dem folgenden Grund nicht berechtigt, die Seite zu bearbeiten:
Deine IP-Adresse befindet sich in einem Bereich, der in allen Wikimedia Foundation-Wikis gesperrt ist.
Die Sperre wurde durchgeführt von ‪EPIC‬. Die angegebene Begründung ist Open proxy/Webhost: See the help page if you are affected.
Beginn der Sperre: 09:48, 2. Jul. 2024
Ablauf der Sperre: 09:48, 2. Jul. 2025
Deine aktuelle IP-Adresse ist 206.189.44.186. Der gesperrte Bereich ist 206.189.32.0/20.
Bitte füge alle Informationen jeder Anfrage hinzu, die du stellst. Wenn du glaubst, dass die Sperre ein Fehler ist, kannst du zusätzliche Informationen und Hilfestellungen in der globalen Richtlinie „Keine offenen Proxys“ finden.
Anderenfalls stelle bitte eine Anfrage im Meta-Wiki, um die Sperre zu diskutieren. Du kannst auch eine E-Mail an die Steward-VRT-Queue per stewards@wikimedia.org inklusive aller obigen Details schicken.
Du kannst den Quelltext dieser Seite betrachten und kopieren.
'''Horvátország''' (hivatalosan '''Horvát Köztársaság''', [[horvát nyelv|horvátul]] ''Republika Hrvatska'') [[Közép-Európa|közép-európai]] [[állam]], [[Magyarország]] déli szomszédja. A két ország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén hogy [[1102]] és [[1918]] között [[reálunió]]ban állt egymással.

==Földrajz==
[[Image:Satellite image of Croatia in September 2003.jpg|thumb|200px|Műholdfelvétel]] 
{{Fő|Horvátország földrajza}}
Az ország a [[Balkán-félsziget]] északnyugati részén fekszik. Északnyugatról [[Szlovénia]], északról [[Magyarország]], keletről [[Szerbia]], valamint [[Bosznia-Hercegovina]], délkeleten pedig egy rövid szakaszon [[Montenegró]] határolja. Délnyugaton az [[Adriai-tenger]] alkotja természetes határát. A hosszú tengerpart az ország különlegessége. Szlovéniával [[Ex aequo et bono|vitában áll]] a  tengeri határait illetően.<ref>http://www.vajma.info/universal.php?rovat=tukorarch&index=2428&sqr=tukor</ref>


[[Geopolitika]]i szempontból  két fő részre osztható:
* Belső-Horvátország ''(Panonska Hrvatska)'' 
* [[Adriai-tenger|Adriai]] Horvátország ''(Jadranska Hrvatska)''
===Éghajlat===
Az ország éghajlata a belső vidékeken [[mérsékelt égöv|mérsékelt]] [[kontinentális éghajlat|kontinentális]], száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen [[hegyvidéki éghajlat|hegyvidéki klíma]] uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon [[mediterrán éghajlat|mediterrán]] az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az [[átlaghőmérséklet]] Horvátországban januárban -5–10 °C, augusztusban 13–26 °C körül alakul.
===Domborzat===
A táj az ország kis területe ellenére változatos. Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:
* '''[[Dráva-Száva-vidék]]''' (''Nizinska Hrvatska''): A [[Száva|Szávától]] északra eső részét ''Dráva-Száva közének'' is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a [[Zágrábi-medence]] ''(Zagrebačka kotlina)'' és a [[Horvát-középhegység]] (''Zagorje''), keleten a [[Szlavón-röghegység]] ''(Slavonske planine),'' a [[Drávamenti-síkság]] ''(Podravska ravnica)'' és az [[Alsó-Száva-síkság]] ''(Posavska ravnica).'' 
* '''[[Dinári-hegység]]''' (''Dinaridi''): Északnyugat–délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia-Hercegoviná]]val. A boszniai határ mentén található az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m.), amely egyben az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A hegység kőzete [[mészkő]]. A hegyvonulat átlagos magassága 1000-1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A Dinári-hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége [[Gorski Kotar]] és [[Lika]] hegyvidéke.
* '''[[Horvát tengerpart]]''' vagy ''Horvát Adria'' (''Hrvatska obala''): az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: [[Krk]], [[Cres]], [[Brač]], [[Hvar]], [[Pag]], [[Dugi Otok]] és [[Rab (sziget)|Rab]]. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a [[Kvarner-öböl]], és a [[Šibeniki–öböl]]. A horvát tengerparthoz két nagy [[félsziget]] is tartozik: északi részén az [[Isztriai-félsziget]], déli részén, [[Split]] és Dubrovnik között a [[Pelješac-félsziget]]. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-part [[karszt]]os part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja.
===Vízrajz===
[[Image:Kornati.jpg|thumb|right|200px|Kornati Nemzeti Park]]
Az ország tengeri [[felségvíz|felségvizeinek]] felszíne: 31067 km².

[[Folyó]]it tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a [[Duna]] (188 km), a [[Dráva]], és a [[Száva]] (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a [[Kulpa]], a [[Mura]] és a [[Neretva]] folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a [[Mirna]], a [[Krka (Horvátország)|Krka]], a [[Zrmanja]] és a [[Cetina]].

Az országban körülbelül harminc természetes [[tó]] van, közülük a legnagyobbak: a [[Vranai-tó]] ''(Vransko jezero)'' Zárától délre (30 km²) és a [[Perucko-tó]] Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a [[Dráva-víztározók]] (kb. 30 tó) és a [[Krusčicai-víztározó]].
===Élővilág, természetvédelem===
[[Image:Paklenica2.jpg|thumb|right|200px|Paklenica Nemzeti Park]]
Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc [[nemzeti park]]ja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett [[rezervátuma]], hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.
====Nemzeti parkjai====
* [[Brioni Nemzeti Park]]
* [[Kornati Nemzeti Park]]
* [[Krka Nemzeti Park]]
* [[Mljet-sziget]]
* [[Paklenica Nemzeti Park]]
* [[Plitvicei-tavak]] - a [[világörökség]] része
* [[Risnjak|Risnjak hegymasszívum]]
* [[Velebit|Észak-Velebit hegyvonulat]]
====Természeti világörökségei====

==Történelem==
''Lásd még: [[Horvát bánok listája]]''
===Ókor===
A mai Horvátország területén a rómaiak [[illírek|illír]] és [[pannonok|pannon]] törzseket találtak. A terület egésze [[Augustus császár]] korában került szilárdan [[Római Birodalom|római]] uralom alá. A birodalom bomlásakor először a [[Nyugatrómai Birodalom]] része lett, de annak bukása után a dalmát partvidék szigeteit és városait [[Bizánc]] vonta ellenőrzése alá.

===Középkor===
[[Image:Oton Ivekovic, Dolazak Hrvata na Jadran.jpg|thumb|250px|A horvát honfoglalás a [[7. század]]ban ([[Oton Iveković]] festménye)]]
Horvátország történetének első századaiban még nem volt egészen egyértelmű, hogy a horvátok [[Bizánc]] befolyása alatt maradnak-e, vagy pedig körükben is a nyugati kereszténység szilárdul meg. Horvátország nyugati jellegű kulturális és politikai orientációjára végül is a [[Frank Birodalom]] keleti terjeszkedése, a [[Velence (Olaszország)|Velencei Köztársaság]] befolyása, és nem utolsó sorban a [[Magyarország]]gal 800 éven át fennálló nyolcszáz éves perszonálunió volt döntő hatással.

====Honfoglalás és államalapítás====
A [[népvándorlás]] korát megelőzően a [[horvátok]] még a [[Kárpátok|Kárpát-hegység]] északkeleti lejtőin éltek. Ezt a vidéket középkori források még ''Fehér-Horvátország'' néven említik (a mai [[Lengyelország]] délkeleti része, [[Krakkó]] környéke).  A horvátokat a [[7. század]] végén telepítette le Bizánc a [[Balkán|Balkán-félsziget]] nyugati részén határőr funkcióban.

Az Adriai-tenger északi partvidékéig húzódó horvát törzsek [[szláv nyelvek|szláv nyelvet]] beszéltek, és két nagyobb fejedelemséget hoztak létre a XIX-XX. századi horvát történelemírás szerint:
* Az északi horvát államot a történészek a ''Pannon-Horvátország'' ''(Panonska Hrvatska)'' névvel jelölik. Lakói főleg mezőgazdasággal, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak.
* A déli horvát állam ''Tengermelléki Horvátország'' ''(Primorska Hrvatska)'' néven ismert. Lakói főleg a [[latin nyelv]]ű városok (Dalmácia) és [[Velence (Olaszország)|Velence]] kulturális és gazdasági befolyásának voltak kitéve.
[[Image:King Tomislav.jpg|thumb|right|Az első horvát király, [[I. Tomiszláv|Tomiszláv]] (?-928) szobra [[Zágráb]]ban]]
A középkori bizánci, frank és pápai dokumentumok alapján a Horvát Hercegség, majd Zvomimir alatt (1067-1091) Horvát Királyság a Kapela-hegységtől délre elhelyezkedő terület volt. Szlavónia a magyar honfoglalás előtt az Avar-, majd a Frank-Birodalom része volt, mely a Dráva-Száva-közét jelentette. A honfoglalástól ez a terület a Magyar Királyság szerves része lett. Szent László király 1091 előtt megalapította a zágrábi püspökséget (Kaptol), ami Szlavónia területén helyezkedett el. A két vidéket, Horvátország tengermelléki és [[Kárpát-medence]]i részét ezért a mai napig meglehetősen eltérő kulturális és gazdasági sajátosságok jellemzik, melyet még a tengerparti olasz-velencei behatás tovább színez.

A [[kereszténység]] felvétele a 9. századra fejeződött be. [[879]]-ben [[VIII. János pápa]] ''Dux Croatorum'' („horvát fejedelem”) néven említi [[Branimir]] fejedelmet. Horvátország [[925]]-ben lett királyság, első uralkodója [[I. Tomiszláv|Tomiszláv]] volt, aki a két államot egyesítette. 
A független horvát királyság [[IV. Péter Krešimir]] uralkodása alatt ([[1058]]-[[1074]]) érte el fénykorát.

====A középkori Magyar Királyság társországaként====
[[Image:Triune Kingdom of Dalmatia, Croatia and Slavonia (1867 - 1918).gif|mini|150px|Horvát-Szlavónország címere]]
A horvát uralkodóház kihalása után (1091),  a horvát királyi jogok és címek a magyar királyt illették meg. Trónutódlási harc kezdődött: a horvát nép és nemesség egy része [[Árpád-ház]]i királyt akart, másik része pedig a megmaradt horvát nemességből akart királyt választani. A tárgyalásokat a horvát nemességgel [[Könyves Kálmán]] magyar király vezette, akit végül ''Tengerfehérváron'' (''[[Biograd na Moru]]'') horvát királlyá koronáztak. A [[Könyves Kálmán]] és a 12 horvát törzsfő közti megegyezés neve ''[[Pacta conventa]].'' Ettől kezdve egészen az [[I. világháború]] befejezéséig Horvátország és Magyarország [[reálunió]]ban állt egymással, azaz a két ország az egyszerű  [[perszonálunió]]nál erősebb kapcsolatban volt a [[Magyar Királyság]] keretén belül. Horvátország így soha nem alkotta Magyarország szerves részét, hanem századokon keresztül annak nagyfokú autonómát élvező [[társország]]a volt, változó területtel és önkormányzattal.

A fenti - XIX. századi - álláspont  azonban vitatott, mert a középkori pápai, német-római és magyar kódexek a következőket örökítették meg. Az utód nélküli [[Zvonimir]] halála után felesége, [[Árpád-házi]] Ilona királyné jogán, [[Szent László]] bevonult 1091 tavaszán a később Tengermellékként ismert Horvát Királyságba. A középkori öröklési rend alapján ez teljesen jogszerű volt, mert gyermektelen házasság esetén az élő házastárs házára szállt a birtok. László ezután unokaöccsét, Álmos herceget tette meg horvát királynak. [[II. Orbán]] pápa is hűbérúri igényt formált Zvonimir halálát követően a Horvát Királyságra, de jogalap híján idővel lemondott erről. Bár nem perszonálunió jött létre, mint később Magyarország és Ausztria között a Habsburg korszakban, a Horvát Királyság hasonlóan Erdélyhez - amit a mindenkori vajda irányított -, nagy fokú autonómiával bírt a bán vezetésével. A bánok a magyar király nevében magas rangú helytartók voltak, az Árpád-korban magyarországi főurak, a XIV.századtól a vitézségükért hűbérbirokot kapó horvát [[Frangepán]]ok és [[Szubics]]ok (később Zrínyiként ismertek). A török kiűzését követően, az újkorban Szlavónia és Horvátország a Habsburg közigazgatás egyszerűsítése miatt a Magyar Koronán belül egy Horvát Királysággá olvadt, bár a király címében ekkor is Magyarország, Horvátország, Szlavónia stb. uralkodója maradt. A két ország közjogi viszonyát szabályozó [[horvát–magyar kiegyezés|magyar-horvát kiegyezés]] (1868. évi XXX. tv. Magyarországon, 1868. évi I. tv. Horvátországban) mindenekelőtt kimondotta, hogy a két ország kifelé "egy és ugyanazon állami közösséget képez". Az államközösségen belül Horvátország "külön territoriummal bíró politikai nemzet", amely "belügyeire nézve saját törvényhozással és kormányzattal bír." Így csak 1868-1920 között rendelkezett [[társország]]i státusszal. 

A Horvátországgal szomszédos tengerparti terület, [[Dalmácia]] gazdag városai a [[11. század]]ig bizánci, majd pedig felváltva hol magyar, hol velencei fennhatóság alatt álltak. A [[Velencei Köztársaság]]gal vívott évszázados háborúk után végül [[I. Lajos|Nagy Lajos]] király itt is teljessé tette a magyar uralmat, miután a legdélebbi és egyben leggazdagabb dalmáciai kereskedővárost, [[Dubrovnik|Raguzát]] (Dubrovnik) is megszerezte. 
[[Image:Clissa.jpg|thumb|250px|A dalmáciai [[Klissza]] vára egy [[1571]]-es ábrázoláson]]
Az [[15. század]] első felében a Magyar Királyság meggyengült a folyamatos török támadás következtében, és a mai [[Bosznia-Hercegovina]] területét - amelynek nyugati és déli végei addig Horvátországhoz tartoztak - a törökök elfoglalták. Ezzel egyidőben a velenceiek is visszahódították Dalmáciát. Raguza azonban független lett, és évszázadokon át Velence fő vetélytársa maradt a térség kereskedelmében.

===Korai újkor===
Az [[1526]]. évi [[mohácsi csata]] után, Magyarország nyugati feléhez hasonlóan, amelyet a törökök nem tudtak elfoglalni, Horvátország nyugati része is a Habsburg-házi [[I. Ferdinánd]] uralma alá került. Mivel a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] Magyarország törvényes királyainak is számítottak, így Horvátország is a Habsburg uralkodóház területeit gyarapította Magyarország keretében. A horvát államiság szempontjából azonban jelentős visszalépést jelentett a Habsburgok uralma, mivel a magyar királyok jelentős nemzeti mozgásszabadságot biztosító politikája a bécsi centralizmussal megszűnt. Ausztria uralkodói ugyanis nem koronáztatták meg magukat külön Horvátország királyává is, mint ahogyan azt Könyves Kálmán tette, bár Kálmánt követően sem tették ezt magyar királyok. A horvát parlament elődjét, a ''Sabor''t sem hívták össze (mint ahogyan a [[pozsony]]i országgyűlés tevékenysége is jobbára szünetelt egészen a magyar [[reformkor]]ig).

===19. század===
[[Image:Dragutin Weingärtner, Hrvatski sabor 1848. god.jpg|thumb|250px|Az [[1848]]-as horvát országgyűlés (Sabor)]]
A 19. század elejéig a mai Horvátország valamennyi területe Habsburg uralom alá került, mind a törököktől visszafoglalt területek éppúgy, mint Dalmácia, beleértve Dubrovnik (Raguza) várost is. Az egykori Horvátországnak abból a részéből, amely nem került Habsburg kézre, hanem továbbra is török befolyás alatt maradt, a későbbiekben Bosznia-Hercegovina tartomány alakult ki.

A horvátlakta vidékek nem alkottak egységes országot a hatalmas [[Habsburg Birodalom|Habsburg Birodalmon]] belül, hanem több politikai egységre osztották őket. Mind Horvátországtól, mind Magyarországtól külön kezelték [[Szlavónia|Szlavóniát]], amely valaha Magyarország szerves része volt és jórészt magyarok lakták. Ekkorra azonban a magyarság már -a török által kiírtva- szinte eltűnt innen, így ebben az időben népesítették be jelentős mértékben a horvát telepesek az elnéptelenedett Szlavóniát. Ezenkívül külön közigazgatási területnek számított Dalmácia (1797-től osztrák), valamint [[Isztria]] is, amely az [[Osztrák Tengermellék]]hez tartozott. Sőt, a mai Horvátország jelentős területét elfoglaló úgynevezett [[határőrvidék|katonai határőrvidék]] is gyakorlatilag önálló közigazgatási egységet alkotott. 

A katonai határőrvidékre a Habsburgok előszeretettel hívtak szerb és részben [[vlachok|vlach]] fegyvereseket a még török uralom allatt álló Balkánról a Habsburg Birodalom védelmére. A katonai határőrvidéken élő szerbeket a katonai szolgálataikért cserébe a Habsburg uralkodóház a többi népcsoporthoz képest jelentős kiváltságjogokkal ruházta fel. Az áttelepülés a török kézen lévő Balkánról a Habsburg Birodalom területére így nyilvánvalóan csábító volt, olyannyira, hogy az egykori katonai határőrvidék területén a szerbek gyakorlatilag többségbe kerültek a magyarokkal és horvátokkal szemben.

[[Image:Croatia-Slavonia-Kingdom-of-Hungary.png|thumb|320px|right|[[Horvát-Szlavónország]] vármegyéi a [[horvát–magyar kiegyezés|kiegyezés]] után]]
A [[horvát–magyar kiegyezés|kiegyezés]] értelmében ([[1868]]) a [[Horvátország]] és [[Szlavónia]], valamint a volt horvát és szlovén katonai határőrvidék egyesítésével létrehozott [[Horvát-Szlavónország]] politikailag egységes terület lett a [[magyar korona]] részeként, [[Isztria]] és [[Dalmácia]] azonban a Monarchia osztrák részéhez tartozott. A [[19. század]]ban ébredő horvát [[nacionalizmus|nacionalista]] mozgalom egyik legfontosabb célkitűzése valamennyi horvátlakta terület egységesítése volt.

===20. század===
Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] összeomlását követően, az [[első világháború]] után, Horvátország a [[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] része lett. Ez az államalakulat 1929-től [[Jugoszlávia]] néven ismert. Isztria, Fiume és Dalmácia egy része 1920-1947 között Olaszországé volt.

A [[második világháború]] idején, sok száz év után, Horvátország ismét független lett egy rövid időre. A horvát történelemnek erre az időszakára azonban [[Mussolini]] fasizmusa és [[Hitler]] náci birodalma vetett végzetes árnyékot, a két birodalom közvetlen szomszédságában ugyanis az [[Ante Pavelić]] által vezetett ''Független Horvát Állam'' a [[tengelyhatalmak]] oldalán állt, és tevékeny részt vállalt a [[szerbek]] és [[zsidók]] tömegeinek kiirtásában.

A fasizmus és a nácizmus veresége után, Horvátország a szocialista Jugoszlávia egyik föderatív köztársasága lett, amelynek első elnöke, [[Josip Broz Tito]], részben horvát származású volt. 1947-ben pedig az olasz lakosság Jugoszláv Néphadsereg általi több, mint 90%-ának elűzésével, kiírtásval {{forrás}} Isztria, Fiume és Dalmácia is Jugoszláviához került.

====Jugoszlávia felbomlása után====
[[Image:Memorijalno groblje Vukovar.jpg|thumb|250px|A [[vukovár]]i népirtás (1991) áldozatainak temetője Európa legnagyobb tömegsírja a [[II. világháború]] óta]] 
Jugoszlávia felbomlása során Horvátország [[1991]]-ben kiáltotta ki függetlenségét, amelyet azonban a majdnem öt évig tartó véres [[horvátországi háború|háború]] követett. Horvátországnak azokon a területein, amelyeken a [[Habsburg Birodalom]] idején katonai határőrvidék létezett, az egykori osztrák telepítési politika következtében, a szerbek többségben voltak a horvátokkal szemben, és ezeken a vidékeken nem voltak hajlandóak elismerni Horvátország függetlenségét, hanem egy sajátos szerb szakadár államot hoztak létre, az úgynevezett [[Szerb Krajina Köztársaság]]ot, amelyet azonban rajtuk kívül senki sem ismert el valódi államnak. Az [[1995]]. évi horvát hadműveletek (Villám és Vihar) következményeként a háború befejeződött, a Szerb Krajina területe pedig újra Horvátországhoz tartozik. Ám a ''Vihar'' hadművelet alatt a horvát katonák ENSZ felmérések szerint körülbelül 2000 civilt öltek meg. A horvátok szerint 90&nbsp;000, az ENSZ szerint 150&nbsp;000, a BBC szerint 200&nbsp;000<ref>[http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/europe/4747379.stm "Evicted Serbs remember Storm"], Matt Prodger, BBC News</ref><ref>[http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/4125640.stm "Croatia marks Storm anniversary"], BBC News, 5 August 2005.</ref>, a [[szerbek]] szerint pedig 200&nbsp;000-250&nbsp;000 szerb menekült el a bevonuló horvát hadsereg elől. 1992 és 1995 között a horvát katonai erők [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia-Hercegovinában]] is harcoltak. Az 1995-ben fel nem szabadított területeket (Kelet-Szlavónia egyes részei és a Horvátországhoz tartozó Dél-Baranya) az [[ENSZ]] ellenőrzése alatt integrálták újra Horvátországba. Ez a folyamat 1998-ban fejeződött be, s ettől kezdve Horvátország teljes területe fölött szuverenitást gyakorol. A horvát nép embervesztesége a horvátországi háború során: 10&nbsp;668 halott<ref>[http://www.hrt.hr/arhiv/tudjman/domovinski.htm][http://www.veritas.org.yu/bilteni/Bilten_v.pdf]</ref>
37&nbsp;180 sebesült<sup>[http://www.revija-socijalna-politika.com/ojs2/index.php/rsp/article/view/225/229]</sup>
2915 eltűnt<sup>[http://www.hrt.hr/arhiv/tudjman/domovinski.htm][http://www.veritas.org.yu/bilteni/Bilten_v.pdf]</sup>
196&nbsp;000 menekült<sup>[http://www.hrw.org/reports/1995/Croatia.htm]</sup>

[[2005]]-ben Horvátország hivatalosan is megkezdte csatlakozási tárgyalásait az [[Európai Unió]]val.

== Államszervezet és közigazgatás ==
[[Image:Split2.JPG|thumb|right|250px|[[Split]] látképe]]
===Alkotmány, államforma===
Az 1990-es [[alkotmány]] elfogadása óta Horvátországban '''parlamentáris demokrácia''' van.

===Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás===
Az [[államfő]] a [[köztársasági elnök]] ''(Predsjednik),'' akit 5 évre választanak. Ő a hadsereg parancsnoka, az ő hatáskörébe tartozik kijelölni a miniszterelnököt, és egy kevés befolyása van a külügyekre is.

A horvát parlament, a [[szábor]] egykamarás törvényhozó szerv 160 fővel, amelynek tagjait 4 évente népszavazással választják. Ülésszakot január 15. és július 15. között, valamint szeptember 15-től december 15-ig tartanak.

A horvát kormány ''(Vlada RH)'' vezetője a [[miniszterelnök]], 2 miniszterelnök-helyettessel és 14 miniszterrel dolgozik, mindegyik  saját tárcával rendelkezik. 

Horvátországban háromtáblás bírósági rendszer van: [[Legfelsőbb Bíróság]], Megyei Bíróság, és Községi Bíróság. Az alkotmánnyal kapcsolatos ügyekben az Alkotmánybíróság dönt.

===Közigazgatási felosztás===
{{Fő|Horvátország megyéi}}

===Politikai pártok===
* [[Horvát Szociál Liberális Párt]]''(HSLS – Hrvatska socijalno liberalna stranka)''
* [[Szociáldemokrata Párt (Horvátország)]] ''(SDP – Socijaldemokratska partija)''
* [[Horvát Igazság Pártja]] ''(HSP – Hrvatska stranka prava)''
* [[Horvát Néppárt]] ''(HNS – Hrvatska narodna stranka)''
* [[Horvát Parasztpárt]] ''(HSS – Hrvatska seljačka stranka)''
* [[Horvát Demokrata Közösség]] ''(HDZ – Hrvatska demokratska zajednica)''
* [[Isztriai Demokrata Gyűlés]] ''(IDS – Istarski demokratski sabor)'' 
* [[Dalmáciai Akciópárt]] ''(DA – Dalmatinska akcija)''
* [[Demokrata Központ]] ''(DC – Demokratski centar)''

===Védelmi rendszer===
{{Fő|Horvátország hadereje}}
* Horvát Köztársaság Honvédelmi Minisztérium ''(Ministarstvo obrane Republike Hrvatske'' – MORH)
* Horvát Hadsereg ''(Hrvatska Vojska'' – HV)
** [[Horvát Légierő]] ''(Hrvatsko Ratno Zrakoplovstvo'' – HRZ)
** Horvát Haditengerészet ''(Hrvatska Ratna Mornarica'' – HRM)
** Horvát Szárazföldi Hadsereg ''(Hrvatska Kopnena Vojska'' – HKoV)

==Népesség==
[[Image:Hrvatske etnije.gif|thumb|300px|Horvátország etnikai térképe (2001).
{{jelmagyarázat|#FF0000|[[horvátok]]}}
{{jelmagyarázat|#0000FF|[[szerbek]]}}
{{jelmagyarázat|#FF8000|[[csehek]]}}
{{jelmagyarázat|#FF00FF|[[magyarok]]}}
{{jelmagyarázat|#000000|[[olaszok]]}}]]
===Általános adatok===
* Lakosság: 4,49 millió fő (2006). Korábbi adatok: 3,9 millió (1950), 4,4 millió (1970), 4,5 millió (1999).
* Népsűrűség: 80 fő / km2 (2006). Legsűrűbben lakott területei: az Adria partja és a Pannon-régió. 
* Népességnövekedés: -0,03%/év (2006). 
* Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 78,5 év (2006).

===Legnépesebb települések===
{{Fő|Horvátország városai}}

===Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás===

'''Etnikai csoportok''': [[horvátok]] 89,7%, [[szerbek]] 4,5%. További népcsoportok: [[bosnyákok]], [[magyarok]] (a 2001. évi népszámlálás során 16&nbsp;595 fő volt), [[szlovének]], [[csehek]], [[olaszok]], [[albánok]] és [[romák]]. 

Lásd még: '''[[Horvátországi magyarok]]'''

'''Vallások''': [[római katolikus]] 87,8%, [[ortodox]] 4,4%, muzulmán 1,3% egyéb 7,5%. A horvátok többsége a római katolikus egyház híve, míg a szerbek a szerb ortodox vallás követői. Ezen kívül a [[protestáns]]ok élnek még az országban.

==Gazdaság==
'''Horvátország''' az egykori [[Jugoszlávia]] hat tagköztársaságának gazdaságilag legjobban fejlett régiói közé tartozott. Az [[1980]]-as évek végén becslések szerint a jugoszláv nemzeti össztermék 25%-a innen származott. 

[[1990]]-ben 500 állami vállalat ment csődbe, 1991-ben a termelés az előző évihez képest 12% csökkenést mutatott. A balkáni háború kitörésekor, [[1991]] júniusában kezdődött a horvát gazdaság eredményeinek csökkenése. 

Az államadósság 3 662 millió USD volt 1995 – ben – az egykori Jugoszlávia adóssága nélkül. Az inflációs ráta 3,5% – ot ért el ([[1996]]). A balkáni háború által okozott anyagi kár Horvátországban becslések szerint meghaladta a 20 milliárd USD összeget. 

===Általános adatok===

* A (GDP) bruttó hazai termék (2004) 34 311 millió USD, ebből: szolgáltatás 61,6%, ipar 30,1%, mezőgazdaság 8,2%; GDP/fő: 7 720 USD (2004) – 4,49% növekedést mutatottb(2000–2004). 
* A dolgozók aránya az egyes gazdasági szektorokban: 17% mezőgazdaság, 30% ipar, 53% szolgáltatás.

===Gazdasági ágazatok===
====Mezőgazdaság====
* A területnek közel kétharmad részét hasznosítja a mezőgazdaság. Mindenekelőtt a Száva-Dráva- köze áll intenzív hasznosítás alatt. Legfontosabb terményei: cukorrépa, burgonya, búza, kukorica. Ahol a klíma megengedi, lehetőség nyílik a bortermelésre és a gyümölcstermesztésre is. A déli parti területeken megterem a [[dohány]] és a [[citrusfélék]].   
* Az állattenyésztésben főleg a [[szarvasmarha]], a [[birka]] és a [[sertés]] tenyésztésére koncentrálnak. 
* Az adriai parthoz közeli vizek mentén meghatározó bevételi forrást jelent a [[halászat]].

====Ipar====
* Bányászata: Horvátország területe ásványkincsekben nem szűkölködik. A háború kitörése előtt, 1991-ben a legnagyobb munkaadó-szektor volt a bányászat. Fontos ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, bauxit, rézérc, kaolin. Néhány helyen előfordul a kalcium, a [[cink]] és a [[só]], így [[grafit]]ot és [[gipsz]]et is előállítanak.
* Az [[Adria-kőolajvezeték]]nek köszönhetően [[Rijeka]] (Fiume) egyben a kőolaj-finomítás egyik központja is. 
* Legfontosabb üzemei a kőolajfinomítók, a vas- és acélgyárak, a hajógyárak, és a vegyipari üzemek. Fontos termékei az élelmiszeripari termékek, gépek, [[cement]], beton, fémáruk és textilipari termékei. 
* A bányászat néhány éve hanyatlásnak indult. Az ipari üzemek közül 1991 után a háborúban sok megsemmisült vagy károkat szenvedett és a helyreállítás jelentős anyagi ráfordítást igényel, így ez néhány területen még hátravan. 

====Kereskedelem====
[[Image:Dubrovnik-L04-1.jpg|280px|thumb|left|Dubrovnik látképe]]

* Jelenleg a gazdaság vezető ágazata a szolgáltatás, s ezen belül is az idegenforgalom és a közlekedés. 

'''Idegenforgalom'''

Az [[1980]]-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. Ez a háborús konfliktus nyomán súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú tengerpart lassan visszanyerte vonzerejét. 

Az ország idegenforgalmi területei a következők: [[Isztria]], Kvarner – öböl, [[Dalmácia]] (Zadari régió, [[Šibenik]]i régió, Spliti régió, Dubrovniki régió), Közép-Horvátország, Zágráb, [[Szlavónia]] és a [[Drávaszög]].  

Az Isztria turisztikai szempontból az ország legfejlettebb régiója, legfontosabb centrumai a félsziget nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötője van. Az Adria legnagyobb félszigete, partjának hossza 445 km. 

[[Dalmácia]] tengerparti sávjában [[2001]]-től rekordmértékű az idegenforgalom.

'''Külkereskedelem'''
* Az [[1990]]-es évek közepétől áruexportja jelentősen nőtt, jelenleg már éves szinten már több mint 5 milliárd USD. Ennek 70%-át a gépgyártás és a vegyipar valamint a textilipar és az élelmiszeripar teszi ki. Vezető külkereskedelmi partnerei: [[Olaszország]], [[Németország]] és [[Szlovénia]].

==Közlekedés==
[[Image:Croatia Highway.JPG|thumb|right|220px|Az új [[autópálya]] [[Zágráb]] és [[Split]] között, háttérben egy [[Sveti Rok]]i alagúttal]]
Rendkívül kedvező közlekedésföldrajzi helyzete révén hatalmas tranzitforgalmat bonyolít le. [[Fiume]] (''Rijeka'') kikötőjében főleg a külföldi befektetések révén jelentős infrastruktúrális beruházások kezdődtek. Lásd még: [[Horvátország autópályáinak listája]].

==Média==
===Rádió-televízió===
[[Image:HRT.jpg|thumb|left|96px|A [[Hrvatska Radiotelevizija]] [[logó]]ja]]
A horvát állami televízió a ''[[Hrvatska Radiotelevizija]]'' (HRT). A televízót [[műhold]]ról is foghatjuk. Egyéb [[rádió]]k: [[Otvoreni radio]], [[Narodni radio]] és [[Radio Marija]].

Az [[RTL]] televízió helyi képviselete: [[RTL Televizija]]. A másik népszerű magántelevízió a [[Nova TV]]. Ezenfelül még több helyi televízió is van: [[Z1]], [[Otvorena Televizija]] (OTV), [[NeT]]. 

Filmstúdiója a [[Jadran Film]], amely a [[II. világháború]] óta készíti a filmeket.

===Újságok===
Napilapok: 24 sata, Jutarnji list, Novi list, Slobodna Dalmacija, Večernji list, Vjesnik
Hetilapok: Feral Tribune, Fokus, Glas Koncila, Globus, Hrvatski list, Hrvatsko slovo, Imperijal, Nacional

== Kultúra ==
[[Image:Zageb Croatian National Theater.jpg|thumb|right|200px|Nemzeti színház]]
[[Image:August_Šenoa.jpg|thumb|right|200px|August Šenoa]]

===Oktatási rendszer=== 
Horvátországban a gyermekek 8 éves kortól iskolakötelesek. Az országban 61 felsőfokú intézmény van, a legismertebbek:
{| class="prettytable" 
|----- style="background-color:#efefef;"
! Egyetem neve || alapítása || hallgatók száma
|----- 
|[http://www.unizg.hr/ Zágrábi Egyetem] || [[1669]] || 52&nbsp;600
|----- 
|[http://www.uniri.hr/ Rijekai Egyetem] || [[1973]] || 16&nbsp;450
|----- 
|[http://www.unist.hr/ Spliti Egyetem] || [[1974]] || n.a.
|-----
|[http://www.unios.hr/ Josip Juraj Strossmayer Egyetem ] || [[1975]] || 7&nbsp;500
|----- 
|[http://www.unizd.hr/ Zadari Egyetem] || [[2003]] || 5000 
|----- 
|[http://www.unidu.hr/ Dubrovniki Egyetem] || [[2003]] || 2&nbsp;600 
|----- 
|}
===Kulturális intézmények ===  
<!--könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei-->

*Horvát Nemzeti Színház (''Hrvatsko narodno kazališt''e): Épült [[1895]]. Befogadás: 700 fő.

Lásd még: [[Horvátország színházainak listája]]

===Művészetek===
{{művészet|horvát}}
*'''Építészet'''
*'''Képzőművészetek''': [[Ivan Meštrović]]
*'''Irodalom''': a horvát irodalom klasszikusai: [[Ivo Andrić]], [[Dobriša Cesarić]], [[Ivan Gundulić]], [[Ante Kovačić]], [[Ivan Goran Kovačić]], [[Miroslav Krleža]], [[Marko Marulić]], [[Antun Gustav Matoš]], [[Ivan Mažuranić]], [[Vesna Parun]], [[August Šenoa]], [[Dragutin Tadijanović]], [[Tin Ujević]] 
*'''Filmművészet'''
*'''Zene'''
*'''Fizikusok''': Ruđer Bošković, Nikola Tesla

===Gasztronómia===
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2004 áprilisából}}
Horvátország [[Gasztronómia|gasztronómiája]] természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. A [[törökök|török]], a [[Magyarok|magyar]], az [[olasz]] konyha hatásai is befolyásolták mai képét.

Külön kell választanunk a tengerpart illetve az északi, a tengertől távolabb eső területeit. A tengertől távolabb eső (''[[Szlavónia]], [[Baranya]], Közép-Horvátország'') leginkább a magyarhoz hasonló, fűszeres, sok húst (''főleg [[sertés]], [[baromfi]]''), illetve zöldséget felhasználva főz, míg a tengerparti területeken nagyon sok halat illetve a [[mediterrán éghajlat|mediterrán klímában]] megtermő zöldséget (''[[szőlő]], [[füge]]'') felhasználva készítik ételeiket.

A legismertebb ételek, mellyel turistaként akár az olvasó is találkozhatott a következőek:

*'''Csevap:''' [[marha]]- és [[sertés]]húsból összekevert, fűszerezett [[fasírt]]. Tálalása szeletelt [[Hagyma|hagymával]] és [[ajvar]]ral a legajánlottabb.

*'''Ajvar:''' Előre grillezett, meghámozott és ledarált húsos paprikából készülő krém (''hasonlít az Erős Pistához'').

*'''Péksütemények''' 

::'''Burek:''' [[törökök|török]] eredetű, azonban ma a legnépszerűbb  horvát péksüteménnyé vált. Levelestésztából készül, [[túró]]val, [[Sonka|sonkával]], [[Gomba|gombával]], [[Alma|almával]] töltött édesség.

::'''Strukli''': [[rétes]]hez hasonló, [[Alma|almával]], gyümölccsel töltött sütemény.

::'''Pljeskavica:''' lehetőség szerint faszénen, grillen megsütött fűszerezett húspogácsa.

*'''Levesek:''' a tengerpart legnépszerűbb hallevese a Brodet, melyet agyagtálban, parázson főznek. A Manestra tengerparti részekre jellemző, [[vörösbor]]ral leöntött, babbal és pirított tésztával tálalt leves. A szárazföldeken a [[Paprika|paprikás]], [[tejföl]]ös Csorba fogyasztása a leggyakoribb.

*'''Halételek:''' legkedveltebb a sült Lignja (''[[tintahal]]'') és a [[citrom]]mal tálalt girice (''vékony [[szardella]]'').

==Turizmus, látnivalók==
{{fő|Horvátország turizmusa}}
Lásd még: '''[[Horvátország magyar emlékei, látnivalói]]'''

==Sport==
[[Image:Janicasiel.jpg‎|thumb|right|200px|Janica Kostelić siel]]
Két sportágban nagyon kiemelkedő Horvátország: kézilabda és síelés. A férfi kézilabdások olimpiai bajnokok, illetve [[Janica Kostelić]] síelőnő is olimpiai illetve világbajnok. Jók még vízilabdában, illetve futballban is. A leghíresebb focicsapataik a Dinamo Zagreb és a Hajduk Split. 

Híres sportolók még: Dražen Petrović, Krešimir Ćosić, Mirko Filipović, Goran Ivanišević, Davor Šuker, Zvonimir Boban, Robert Jarni, Dado Pršo, Eduardo da Silva, Niko Kranjčar, Ivano Balić, Mirza Džomba, Igor Vori, Ivan Ljubičić, Marin Cilic 

Horvát első osztályú foci csapatok: 
*Dinamo Zagreb
*Hajduk Split
*NK Rijeka  
*HNK Cibalia (Vinkovci)
*HNK Sibenik
*NK Zadar
*NK Inter Zapresic
*NK Varteks Varazdin
*NK Osijek
*Slaven Belupo (Kapronca)
*NK Zagreb
Croatia Sesvete

== Ünnepek ==
Hivatalos ünnepnapok az országban:
*január 1. Újév
*május 1. Munka ünnepe
*május 30. az Államiság napja
*június 22. Nemzeti Ünnep
*augusztus 15. Mária Mennybemenetele
*november 1. Mindenszentek
*december 25-26. Karácsony

Az ortodox egyház hívei január 7. – én ünneplik a karácsonyt, ez fizetett ünnepnap.
== Külső hivatkozások ==
{{commons|Category:Croatia|Horvátország}}

==Források==
* Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.) 
* Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
*Renato Cristin (Hg.) / Italienisches Kulturinstitut Berlin: Die Foibe. Vom politischen Schweigen zur historischen Wahrheit. Berlin u.a. 2007
*Paolo De Franceschi, Foibe, prefazione di Umberto Nani, Centro Studi Adriatici, Udine 1949
*Giancarlo Marinaldi, La morte è nelle foibe, Cappelli, Bologna 1949
*Luigi Papo, L'ultima bandiera. Storia del reggimento Istria, L'Arena di Pola, Gorizia 1986
*Roberto Spazzali, Foibe: un dibattito ancora aperto. Tesi politica e storiografica giuliana tra scontro e confronto, Lega Nazionale, Trieste 1990
*Franco Razzi, Lager e foibe in Slovenia, E.VI, Vicenza 1992
*Roberto Spazzali, Tragedia delle foibe: contributo alla verità, Grafica goriziana, Gorizia 1993
*Eno Pascoli, Foibe: cinquant'anni di silenzio. La frontiera orientale, Aretusa, Gorizia 1993
*Giampaolo Valdevit è curatore, Foibe, il peso del passato. Venezia Giulia 1943-1945, Istituto regionale per la storia del movimento di liberazione nel Friuli-Venezia Giulia, Trieste 1997
*Fulvio Salimbeni, Le foibe, un problema storico, Unione degli istriani, Trieste 1998
*Luigi Papo, L'Istria e le sue foibe, Settimo sigillo, Roma, 1999
*Arrigo Petacco, L'esodo. La tragedia negata degli italiani d'Istria, Dalmazia e Venezia Giulia, Mondadori, Milano 1999
*Giorgio Rustia, Contro operazione foibe a Trieste a cura dell'Associazione famiglie e congiunti dei deportati italiani in Jugoslavia e infoibati, 2000
*Guido Rumici, Infoibati. I nomi, i luoghi, i testimoni, i documenti, Mursia, Milano 2002
*Giovanna Solari, Il dramma delle foibe, 1943-1945: studi, interpretazioni e tendenze, Stella, Trieste 2002
*Roberto Spazzali-Raoul Pupo, Foibe, B.Mondadori, Milano 2003
*Gianni Oliva, Foibe. Le stragi negate degli italiani della Venezia Giulia e dell'Istria, Mondadori, Milano 2003
*Claudia Cernigoi, Operazione Foibe - Tra storia e mito, Edizioni Kappa Vu, Udine, 2005
*Raoul Pupo, Il lungo esodo. Istria: le persecuzioni, le foibe, l'esilio, Rizzoli, Milano 2005
*Giacomo Scotti, Dossier Foibe, Manni, San Cesario (Le), 2005
*Sessi Frediano, Foibe rosse. Vita di Norma Cossetto uccisa in Istria nel '43, editore: Marsilio, 2007.
*Jožko Kragelj, Pobitim v spomin: žrtve komunističnega nasilja na Goriškem 1943-1948, Goriška Mohorjeva, Gorizia 2005
*Johann Wuescht: Jugoslawien und das Dritte Reich; eine dokumentierte Geschichte der deutsch-jugoslawischen Beziehungen von 1933 bis 1945. Seewald, Stuttgart 1969.
*Klaus Schmider: Partisanenkrieg in Jugoslawien 1941-1944. Mittler Verlag, Hamburg 2002. ISBN 3-8132-0794-3
*Petar Kačavenda: Nemci u Jugoslaviji 1918-1945. Institut za savremenu istoriju, Beograd 1991. ISBN 86-7403-037-8
*Milan D. Ristović: Nemački novi poredak i jugoistočna evropa. Službeni glasnik, Beograd 2005. ISBN 86-7549-397-5
*Theresia Moho: Marjanci. Eine Kindheit in Kroatien. Piper Verlag. ISBN 3492036082
*Theresia Moho: Weil die Nacht keine Augen hat. Als Deutsche in Kroatien 1945-1955. Drava Verlag Klagenfurt, 2006. ISBN 385435469X

<references/>
Folgende Vorlagen werden von dieser Seite verwendet:
Vorlage:Commons (Quelltext anzeigen) (schreibgeschützt (nur Administratoren))
Vorlage:Csonk-dátum (bearbeiten)
Vorlage:Forrás (bearbeiten)
Vorlage:Fő (bearbeiten)
Vorlage:Jelmagyarázat (bearbeiten)
Vorlage:Művészet (bearbeiten)
Vorlage:WikiLayout (Quelltext anzeigen) (schreibgeschützt (nur Administratoren))
Modul:TemplatePar (Quelltext anzeigen) (schreibgeschützt (nur Administratoren))
Zurück zur Seite Benutzer:Tamas Szabo/Bücher/Budapest/horvatorszag.
Abgerufen von „https://de.wikipedia.org/wiki/Benutzer:Tamas_Szabo/Bücher/Budapest/horvatorszag“
Quelltext der Seite Benutzer:Tamas Szabo/Bücher/Budapest/horvatorszag

Navigationsmenü

Suche
